hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkáltatói tévedések: nem ugyanaz a készenlét és a készenléti munkakör

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

A hétköznapi használatban gyakran keveredik egymással a készenlét és a készenléti jellegű munkakör. Cikkünkben tisztázzuk, mi a kettő közötti különbség munkajogi és bérezési szempontból.

Míg készenlét alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül áll a munkáltató rendelkezésére, egy általa választott helyen, addig a munkakör akkor készenléti jellegű, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Ugyanakkor a két fogalom össze is kapcsolódhat: nincs kizáró oka annak, hogy a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló egyben készenlétet is teljesítsen. Azonban nem jogszerű, ha a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló a munkaidőn belüli rendelkezésre állás idejére csak az alapbére 20 százalékát kapja meg a munkáltatótól, ő ugyanis nem készenlétet teljesít, ez számára beosztás szerinti rendes munkaidő, amelyre a teljes alapbérére jogosult.

Készenléti jellegű munkakör

A készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről esetre kell vizsgálni, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét munkakör megfelel-e az egyik vagy másik típusnak.

A recepciós és a portás munkakörre is jellemző általában, hogy a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Itt a rendes munkaidő alatt munkavégzés nélkül töltött időszak hosszának hosszabb időszak alapulvételével való meghatározásának van jelentősége, mindez független az esetleges munkaszervezési hiányosságoktól, illetve a megrendeléstől vagy az anyaghiánytól.

Vegyünk egy úszómestert, aki számára a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ilyenkor a munkakör minősülhet készenléti jellegűnek. A lényegesen alacsonyabb igénybevétel meghatározására a törvény nem ad iránymutatást; a munkavállalót a munkakör ellátása során érő fizikai és a szellemi megterhelést kell figyelembe venni, amelyet a munkavédelmi kockázatértékelés során is mérlegelni kell.

A Kúria EH 2019.12.M30 számú döntése szerint az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Ugyanakkor, ha az adott úszómesternek a medence üzemeltetése, a víz és levegő hőfokának, a vízminőségnek az ellenőrzése is a feladatai közé tartozik, máris aggályossá válik a készenléti jelleg megítélése.

Látható tehát, hogy a készenléti jellegűvé minősítés nem a felek megállapodásán vagy a kollektív szerződés rendelkezésén alapul. Bár a munkáltató döntési körébe tartozik, azonban kellően alá kell tudni támasztani az indokoltságát, mivel a munkavállaló a munkaidőbeosztással és a díjazással összefüggésben vitathatja, hogy a munkaköre valóban készenléti jellegűnek minősül-e. Ráadásul a felek alábbi megállapodása esetén a munkavállalónak 12 óra, hosszabb teljes napi munkaideje ellenében jár az alapbére, azaz 12 óra munkáért kap olyan összegű díjazást, mint más dolgozó 8 óra munkavégzés ellenében.

De miért is ennyire lényeges kérdés a készenléti jelleg?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük a választ!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

EU-s építési szolgáltatás és FAD

Bunna Erika

adótanácsadó

Fizetendő áfa utólagos csökkenése

Bunna Erika

adótanácsadó

Belföldi összesítő jelentés (M lap)

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close