Munkahelyi zaklatás: kinek, mit kell bizonyítani?

Megosztás Tetszik

Tapasztalatok szerint egyre gyakrabban felbukkanó munkahelyi probléma a munkahelyi zaklatás. Cikkünkben áttekintjük, mely magatartások eshetnek bele a zaklatás fogalmi körébe, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek adottak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – hosszas vitát követően – 2019 júniusában elfogadta a munkahelyi erőszak és zaklatás tilalmát kimondó egyezményt, illetve a hozzá kapcsolódó ajánlást.

A védelem valamennyi foglalkoztatási formára kiterjed

Elsőként nézzük meg, mit tekint a munka törvénykönyve foglalkoztatási jogviszonynak. Ide tartoznak

–  a munkaviszony,
–  a közszolgálati jogviszony,
–  a közalkalmazotti jogviszony,
–  rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
–  honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
–  a bírósági szolgálati viszony,
–  az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya,
–  az ügyészségi szolgálati jogviszony,
–  a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony,
–  a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, illetve
–  a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló között a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzés alapján fennálló jogviszony.

A törvényi védelem tehát valamennyi foglalkoztatási formát lefedi.

Védett tulajdonságok

Gyakori tévedés a zaklatást csupán a szexuális zaklatással azonosítani, hiszen zaklatásra bármely, úgynevezett védett tulajdonság következtében sor kerülhet. A zaklatás fogalmi elemeit, illetve a védett tulajdonságokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) tartalmazza. E szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. paragrafusban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Ilyen védett tulajdonságok a nemen kívül az életkor, az egészségi állapot vagy akár más vélemény is. Zaklatás valósul meg tehát például abban az esetben, ha egy nyugdíjhoz közel álló munkavállaló munkavégzését nehezítik, őt „piszkálják”, megszégyenítik (például annak nyilvános hangoztatásával, hogy lassú). Nemi alapú zaklatás férfi ellen is irányulhat, bár tapasztalatok szerint nem az a tipikus.

Fontos arra is rámutatni, hogy a zaklatást nem csak a munkahelyi vezető valósíthatja meg, a kollégák egymással szembeni, a munkáltató által tolerált, jogsértő magatartása is zaklatásnak minősül.  

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, kinek, mit kell bizonyítani feltételezett munkahelyi zaklatás esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.