További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pihenőnapon kell dolgozni: mit fizet a munkáltató?

  • adozona.hu

Pihenőnapján hívja be dolgozni a munkáltató a munkavállalót, milyen extra költségeket (utazás, lemondott program) kell számára megtéríteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

„Főnököm a pihenőnapomon telefonált, s megkért, hogy menjek be dolgozni. Eleget is tettem a kérésnek. Több órát kellett utaznom, mert nem otthonról érkeztem. Úgy tudom, szabadság megszakítása esetén meg kell téríteni a költségeket. Ez viszont pihenőnap lett volna. Ez esetben milyen költségtérítési kötelezettsége van a munkáltatónak? Amellett, hogy nem otthonról mentem dolgozni, egy rendezvényen vettem volna részt, amire előre megvettem a jegyet. Ennek árát meg kell térítenie a munkáltatónak? A munka törvénykönyve (Mt.) 51. paragrafusa ír költségtérítésről, de szűkszavúan, és a 2010-es rendelet sem ír sokat erről a részről. Az utazási idő ez esetben sem számít munkaidőnek vagy az a többlet, ami abból ered, hogy hosszabb volt az út, mint, ha nem pihenőnapon mentem volna be? Milyen esetekben tagadhatja meg a dolgozó a pihenőnapon történő munkavégzést? (Nem az első eset, hogy teljesen váratlanul, aznap hívnak be, és fel szeretnék erre készülni.)” – ecsetelte olvasónk.

Valóban, az Mt. 51. paragrafusának (2) bekezdése – mely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel – alapvetően a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre, illetve a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésre vonatkozik. Továbbá, ahogyan arra helyesen utalt, a törvény külön csak arra tér ki, hogy szabadság esetén a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit köteles megtéríteni a munkáltató.

Szakértőnk álláspontja szerint ugyanakkor jelen esetre is alkalmazható az 51. paragrafus (2) bekezdése, különös figyelemmel arra, hogy a munkavállalónak lehetősége sem volt átszervezni a napját, eladni a jegyét stb. Azért nehéz megítélni az esetet, mert a munkavállaló számára a pihenőnapjára bármikor elrendelhető munkavégzés, ugyanakkor az sem várható el tőle, hogy erre számítva minden egyes ilyen napon otthon üljön, hátha aznap szól neki a munkáltató.

Azaz, ha a leírtakat igazolni tudja a munkavállaló, a munkáltató köteles lesz megtéríteni a felmerült költségeket. Figyelemmel a munkaidőbeosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre, 100 százalékos bérpótlék jár, vagy 50 százalékos, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Az Mt. 86. paragrafus (3) bekezdésének b) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama nem munkaidő. Mivel a törvény nem tesz kivételt, szakértőnk megítélése szerint az utazási idő a kérdésben említett esetben sem minősül munkaidőnek (analógiaként lehet megemlíteni, hogy egyedül a szabadság megszakítása esetén írja elő a törvény, hogy a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba).

Az utasítás teljesítésének megtagadásáról az Mt. 54. paragrafusa rendelkezik, melybe jelen eset nem tartozik bele, és erre történő utalást máshol sem találunk. A régi Mt.-ben még szerepelt, hogy rendkívüli munkavégzést a munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelhet el.

A hatályos Mt. ilyen szabályt nem tartalmaz, de nyilvánvalóan irányadóak az alapelvek, melyek a jóhiszeműség és tisztesség, a kölcsönös együttműködés elvét fogalmazzák meg, továbbá előírják, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ha pl. visszaélésszerűen, szándékosan, pl. bosszúból vagy ártó szándékkal kerülne sor az elrendelésre (rendszeresen akként, hogy a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan aznap jelzi, miközben megtehette volna előtt néhány nappal), akkor eljárása ütközne az alapelvekbe, és szélsőséges esetben, megfelelően indokolva, akár az azonnali hatályú felmondást is megalapozhatná. Azonban a rendkívül nehéz bizonyítási kötelezettség Ön terhelné.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés a munkáltató utasítási jogán alapul. Az utasítást nem kötelező indokolni, amellett, hogy a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Ez azonban csak az elrendelésre és a rendkívüli munkaidő kezdetének, befejezésének, valamint a munkavégzés helyének meghatározására vonatkozik.

Azaz a munkavégzés teljesítését nem tagadhatja meg a munkavállaló, azonban a munkáltatónak viselnie kell az elrendeléssel összefüggésben felmerült költségeket.

Szakértőnk figyelmeztet: minden esetben kérjék a munkavállalók, hogy írásban rendelje el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számlázás elévült időszakra bírósági ítélet alapján

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ingatlan bejelentése és számviteli elszámolása II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X