További témák

Munka iskolaszövetkezetben, közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Az iskolaszövetkezet a középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, továbbá a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára biztosít lehetőséget a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa, továbbá az, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy jár-e szabadság, betegszabadság a szövetkezeti tagoknak, hogyan alakul a kárfelelősség, illetve ki viseli a munkaköri alkalmassági vizsgálat költségeit.

Abból kell kiindulni, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató, valamint a nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja személyes közreműködését a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ezen külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony pedig a szövetkezet és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött sajátos jogviszony, munkajogi és polgári jogi elemekkel ötvözve.

Speciális háromoldalú jogviszony: szövetkezet – tag – szolgáltatás fogadója

A szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egymással szolgáltatási díj ellenében polgári jogi szerződést kötnek, melynek keretében a szolgáltatás a tagok személyes közreműködésének, munkavégzésének a szolgáltatás fogadója részére történő rendelkezésre bocsátása lesz, a szövetkezet tehát a szolgáltatást a vele jogviszonyban álló tagok által biztosítja.

A szövetkezet és a tanuló, hallgató, illetve nyugdíjas tagja között pedig egy sajátos „hibrid” jogviszony jön létre: a tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, míg a tényleges feladatteljesítésre (munkavégzésre) az Mt. egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell alkalmazni. Azaz a megállapodásokra alapvetően a polgári jogi szabályok vonatkoznak, az alább ismertetésre kerülő eltérésekkel, munkajogi elemekkel.

A szövetkezeti törvény kimerítő felsorolást ad arra nézve, hogy mit kell tartalmaznia a tagsági megállapodásnak, valamint a szövetkezet és a tag közötti egyedi megállapodásnak.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre. A hatóság azt is vizsgálhatja, hogy a szolgáltatás fogadója hogyan működik együtt a szövetkezettel, így biztosítja-e az képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja-e az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a munkajogi szabályokra, a szabadságra, a kárfelelősségre és a szolgáltatási díjra vonatkozó főbb előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.




Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szervizdíj-számítás alapja

Nagy Norbert

adószakértő

Kisadózó munkaviszony mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Iparűzésiadó-túlfizetés visszaigénylése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X