hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaviszony és megbízási szerződés egy helyen? Így lehetséges

  • adozona.hu

Lehet-e egyidejűleg ugyanazzal a munkavállalóval munkaviszonyra irányuló, illetve megbízási szerződést is kötni ugyanazon intézményben, kétféle feladat ellátására? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

„Belső egyházi jogi személyként igen kis létszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal).

Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk?” – sorolta kérdéseit olvasónk.

Elsőként mindenképpen azt érdemes megvizsgálni, hogy a pénztárosi teendőnk elláthatók-e megbízási jogviszony keretében. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban megbízási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.

A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett tevékenykedik.

A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban meg kell jelennie, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő.

A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például konferencia időpontja).

Helyesen írta a kérdező, hogy nem kizárt a párhuzamosan, azonos felek között fennálló jogviszony, azonban ilyen esetben fokozottan felmerülhet a joggal való visszaélés lehetősége (a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírások esetleges kijátszása miatt szigorú a szabályozás).

Ha a különböző jogviszonyokban teljesítendő feladatok tartalmilag azonosak, vagy egy munkakör keretei között is elláthatók lennének, az magával vonja az adott jogviszony semmisségét. Így a két munkakört ilyen szempontból kellene megvizsgálni, figyelembe véve, hogy a munkaidő, annak beosztása menyire lesz elválasztható egymástól a két jogviszony esetén.

Kétségtelen, hogy a kérdésben vázolt munkakörök esetében nem annyira éles a különbség, mint az említett példában, de erre nincs is szükség, amennyiben a fentiek teljesülnek.

FIGYELEM! Tb-konferencia 2015.01.21-én, gyakorlati kérdésekkel, szakértői válaszokkal!
http://konferencia.hvg.hu/hvg-tb-konferencia.html

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Zálogjog érvényesítése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Jutalom kifizetése készpénben

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Biztosítási adó – összesített adóalap

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink