Kúriai döntés azonnali hatályú felmondásról: elfogadható-e indoknak a megtűrt gyakorlat?

Megosztás Tetszik

Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét a sérelmet szenvedett fél rendszerint munkaügyi bíróságon vitatja. Az alábbiakban egy friss munkaügyi per (BH2023.137.) tanulságait foglaljuk össze, melyben a Kúria az azonnali hatályú felmondás feltételeinek meglétét vizsgálta.

Rossz munkateljesítmény és szabálytalan munkavégzés volt a felmondás indoka

A munkavállaló számlavezetési tanácsadó munkakört töltött be, akinek feladatkörébe tartozott a bank- és bankcsoport termék- és szolgáltatásértékesítés szakértői lebonyolítása, a munkafolyamatokhoz kapcsolódó ügyfél-tájékoztatás, továbbá a lakás-előtakarékossági (LTP) szerződések megkötésére vonatkozó ajánlat elkészítésében is közreműködött.

Egy belső ellenőrzés feltárta, hogy míg a meg nem kezdett szerződések országos átlaga 2,84 százalék, addig a munkavállaló esetében ez 73,33 százalék volt (60 megkötött szerződésből 44 esetben nem kezdődött meg a megtakarítás). A munkavállaló a budapesti régióban és országosan is a harmadik legrosszabb eredményű munkavállaló volt. A vizsgálat azt is rögzítette, hogy a fiókban szabálytalan értékesítési gyakorlat alakult ki. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a munkavállaló LTP-értékesítési gyakorlata során valós értékesítés, valamint ténylegese ügyféligény és ügyintézői teljesítmény nélkül nyitotta meg az LTP-szerződéseket. Ezzel egyrészt indokolatlan erőforrást használt fel, és költségráfordítást okozott a bank számára, másrészt a szerződések után jogosulatlanul számolt el „START pontokat”, melyet a munkáltató munkabérként fizetett meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkötött szerződések több, mint 80 százaléka a legmagasabb szerződéses összegű volt. Erre tekintettel a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.

A munkavállaló a felmondást bíróságon támadta meg. Előadta, hogy nem követett el kötelezettségszegést, az LTP-szerződések megkötése kapcsán úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Nem sértette meg az „ügyviteli utasítást” sem, figyelemmel arra, hogy az az ő vonatkozásában nem állapított meg kötelezést. A vele szembeni elvárás az LTP-szerződések kapcsán az volt, hogy felkeltse az ügyfelek érdeklődését, tájékoztassa őket az ajánlatról, abban az esetben pedig, ha szerződést kívánnak kötni, akkor írassa alá velük a részletes ajánlatot. A közreműködésével létrejött LTP-szerződések valós tranzakciók voltak, amelyet az alperesi munkáltató ellenőrzött és valótlan, hogy tényleges teljesítmény vagy ügyféligény nélkül kötötte volna meg a szerződéseket.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a Kúria hogyan értékelte ezt az azonnali hatályú felmondást!