hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Köthető-e megbízási/vállalkozási szerződés segédmunkára, szakmunkára?

  • adozona.hu

Tiltja-e valamilyen jogszabály az építőiparban segédmunkás, szakmunkás megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatását? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egyik építőipari tevékenységgel foglalkozó ügyfelünknél rendszeresen problémát jelent, hogy egyrészt változó, mennyi munkát tud "szerezni" a vállalkozás, másrészt, hogy a segédmunkás vagy szakmunkás, akivel munkaszerződést köt, munkaképes állapotban és egyáltalán megjelenik-e az építkezésen. A probléma megoldására vagy az efo-bejelentést alkalmazzák (ahol korlátozott, hogy mennyi napot foglalkoztathatnak e bejelentéssel), vagy megbízási szerződést kötnek munkától függően egy-egy időszakra. Kérdés, hogy építőiparban segédmunkás, szakmunkás stb. megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatását tiltja-e valamilyen jogszabály. Egy építkezésen a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzés során adta az ellenőr azt a tájékoztatást, hogy megbízási szerződés nem jöhet szóba, csak munkaszerződés vagy efo-bejelentés."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Azt kell eldönteni, hogy az adott építőipari tevékenység ellátható-e polgári jogi jogviszony keretében. Ha igen, akkor nincs jelentősége annak, hogy azt korábban munkaviszonyban látta el az érintett személy, a szerződéskötési szabadság elve alapján ugyanis a felek maguk dönthetik el, hogy milyen típusú szerződést kötnek egymással. Ekkor tehát nem lenne akadálya a vállalkozási vagy megbízási jogviszony létesítésének. Egy a lényeg: nem hagyhatják figyelmen kívül a jogviszony jellemzőit, azaz, ha azok a munkaviszonyra utalnak, akkor nem vonhatják ki magukat a szabályozása alól, kénytelenek egymással munkaszerződést kötni.

Azt, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatóak el, a tartalmi elemek alapján kell megvizsgálni a színlelt szerződés elkerülése érdekében. Ehhez a vizsgálathoz el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű megbízási jogviszony ismérveit.

A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási, megbízási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó. Bár ma már nincs hatályban, de a gyakorlatban irányadó a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv, mely megkülönböztette a munkaviszonyt minősítő elsődleges és másodlagos jegyeket. Azt javaslom, hogy ezeken egyenként menjenek végig, elkerülve az átminősítés veszélyét (azaz, hogy hiányzik-e a munkakörként történő feladatmeghatározás, személyes munkavégzési kötelezettség terheli-e a megbízottat, van-e alá-fölérendeltség, ki osztja be a munkaidőt, munkabér helyett megbízásidíj-fizetési kötelezettség áll-e fenn stb.).

A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény, illetve a gondos eljárás a fő és meghatározó kötelem.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Ezzel szemben polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét vagy a teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó, illetve a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó, megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például az ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).

Bár pontos információim nincsenek az adott tevékenységről, de általában véve biztosan kijelenthető, hogy a segédmunkás, szakmunkás, kőműves stb. tevékenységre nem jellemző olyan nagyfokú rugalmasság, mely a megbízási jogviszony sajátossága – a munkavállalónak a munkáltató által előírt helyen, időben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, széles körű ellenőrzési jog mellett kell ellátnia feladatait, ez pedig egyértelműen a munkaviszony velejárója.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Romániai ügyvezető magyar cégben

Széles Imre

tb-szakértő

Kivaalany szakképzési adókedvezménye

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs