További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezzel kell számolnia a kismamának, aki újra dolgozna

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a problémával, hogy a kismama nem tud hová visszatérni. Azt azonban már csak nehezen tudja ellenőrizni, hogy a munkakörét valóban megszüntette-e a munkáltató vagy csak betöltötte más kollégával, némi elnevezésbeli módosítás mellett. További nehézség, hogy a munkavállalónak arra sincs tökéletes rálátása, történt-e a távolléte alatt bérfejlesztés. A munkáltatónak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelnie, amikor a kismama ismét munkába áll.

A fizetés nélküli szabadság megszakítása, lejárta

Ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a gyermek harmadik életévének betöltését megelőzően úgy dönt, hogy munkába kíván állni, abban az esetben a fizetés nélküli szabadság az általa megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Azaz a munkavállaló erre irányuló írásbeli bejelentése és a visszatérés között legalább 30 napnak kell eltelnie. Azaz hiába kíván a munkavállaló másnap munkába állni, erre nincs lehetősége (kivéve, ha ehhez a munkáltató hozzájárul), hiszen a törvény a munkaadó számára is lehetővé teszi a felkészülést.

Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, akkor nincs bejelentési kötelezettsége a munkavállalónak, hiszen a fizetés nélküli szabadság a felek akaratától függetlenül megszűnik, melyre a munkáltatónak is számítania kell. Ilyen esetben a munkavállaló a gyermek harmadik születésnapját követő első munkanapon köteles munkába állni.

Ezt megelőzően az az életszerű és gyakori, ha a felek előzetesen egyeztetnek arról, erre azonnal igényt tart-e a munkáltató, vagy elkezdi kiadni a felhalmozódott szabadságot. ezt a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül köteles megtenni. Ez igaz a fizetési nélküli szabadság megszakítása esetén is. Lényeges, hogy a szabadságot mindenképpen természetben kell kiadni a munkavállaló részére, pénzben megváltani kizárólag akkor lehet, ha a munkaviszony megszűnik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munkába visszaté kismama bérezésére vonatkozó előírásokat, a védelmére, illetve az elbocsátására vonatkozó szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed, gyed, gyes, katás egyéni válalkozó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

Ki fizeti a 19,5 százalékot?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X