hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt a válasz, milyen pótlékok járnak munkaidőkeretben dolgozóknak

  • adozona.hu

A munkaidőkeretben dolgozó, folyamatosan nyitva tartó büfé alkalmazottjának kell-e műszakpótlékot számfejteni a hétvégi és az éjszakai munkára? – kérdezte egyik olvasónk. Másik olvasónk pedig arra volt kíváncsi, hogy abban az esetben, ha valaki folyamatos munkarendben dolgozik (kórház), vasárnapra és ünnepnapra jár-e valamilyen pótlék, illetve hány szabadnap jár helyette? A kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

Vasárnapi pótlék

Az Mt. célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap (rendes munkaidőben).  Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra (kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ez a pótlék a lent meghatározott munkavállalókon kívül más munkavállalók részére is megállapítható).

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető (azaz több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló).

E definícióban a lényeges a „kizárólag” feltétel. Azaz, ha bármely más – az Mt. 101. § (1) bekezdés szerinti – eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére.

A kérdező csak annyit írt, hogy folyamatosan nyitva van a büfé. Ahhoz, hogy jár-e bérpótlék, azt kellene megvizsgálni, hogy milyen rendelkezés(ek) alapján rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőt, és arra kizárólag a fenti három eset egyike alapján kerül-e sor.

Éjszakai pótlék

Az éjszakai munka a 22 és 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

Műszakpótlék

Az Mt. éjszakai és a műszakpótlékra való együttes jogosultságot nem biztosítja (ettől munkaszerződés, illetve kollektív szerződés eltérhet). A műszakpótlékra való jogosultság esetén időbeli feltételként 18 és 06 óra között, éjszakai pótlék esetén 22 és 06 között (legalább egy órát meghaladó időszakban) kell, hogy történjen a munkavégzés.

Műszakpótlékra jogosultság esetén a másik feltétel a rendszeresen változó munkaidőkezdet, mely azt jelenti, hogy havonta a beosztott munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében eltér, s a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdési időpontok között legalább 4 óra eltérés van.

„Abban az esetben, ha valaki folyamatos munkarendben dolgozik (kórház), vasárnapra és ünnepnapra jár-e valamilyen pótlék, illetve hány szabadnap jár helyette? Az eddigiekben túlóraként számolta el a munkáltató ezeket a napokat, de új döntés alapján szabadnappal szeretné kiváltani. A dolgozók ezt a felállást nem szeretnék, hiszen a keresetük 40 százalékát veszítik el. Milyen szabályok alapján lehet ezt valóban megtenni, illetve mennyi pihenőnap jár egy vasárnapért, valamint "piros betűs" ünnepért?” – kérdezte egy másik olvasónk.

Ha a munkáltató működése megszakítás nélkülinek minősül, nem jár külön bérpótlék vasárnap rendes munkaidőben (azaz adott napra van beosztása a munkavállalónak) történő munkavégzés esetén. A munkaszüneti napon történő munkavégzésért a rendes munkaidőre járó munkabéren felül minden esetben jogosult a munkavállaló a 100 százalékos mértékű bérpótlékra.

Feltételezhető (ha túlóraként számolta el a munkáltató), hogy a munkavégzésre a vasárnap vagy munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan került sor (vagy munkaidőkereten, elszámolási időszakon felül). Ilyen esetben jár:

– rendes bér + 50 százalék bérpótlék vagy
– rendes bér + a végzett munkával egyező tartamú, díjazott szabadidő.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) továbbá a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén:

– rendes bér + 100 százalék bérpótlék vagy
– rendes bér + 50 százalék bérpótlék + egy (nem díjazott) heti pihenőnap.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szállásdíj áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfás párt – Facebook

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetÉs