hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Intim szféra a munkajogban – várandós nő felmondási védelme

  • Dr. Hajdu-Dudás Mária

Május 30-án megjelent Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság május 27-ei döntése arról, hogy alaptörvény-ellenes az Mt. azon rendelkezése, miszerint a kismamát csak akkor illeti meg felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. Ezt az előírást az Ab megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa 2012 decemberében indítványozta az Mt. 65.§ (5) bekezdése vizsgálatát és megsemmisítését. A hivatkozott rendelkezés a felmondás közlését megelőzően ír elő tájékoztatási kötelezettséget a várandósságra, illetve az emberi reprodukciós eljárásban való részvételre tekintettel fennálló felmondási tilalomra hivatkozás feltételeként. Az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint ez a szabályozás alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintett személyek emberi méltósághoz és magánszférához való jogát, így ellentétes az Alaptörvénnyel. Jelezte, hogy az sem hagyható figyelmen kívül, mennyire megalázó lehet a magzatát elvesztő nő számára, amikor az előzetes bejelentését követően a várandósság megszakításáról is tájékoztatnia kell a munkaadóját. 

Az Ab indokolásában részletesen áttekintette a jogszabályi hátteret, utalva korábbi döntéseire is. Megvizsgálta a régi Mt. abszolút felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezését, amikor a terhességre tekintettel fennálló védelem objektív jellegű volt (ha a nő – így a munkáltató is – csak a felmondás közlését követően szerzett tudomást a várandósságról, a felmondás jogellenesnek minősült).

Kifejtette: az Európai Unió jogalkotása és gyakorlata is kiemelt figyelmet szán a nők terhesség alatti és utáni fizikai, pszichés állapotának.

Az Európai Közösségek Bírósága több ítéletben kimondta, hogy a közösségi jogalkotó a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végégig terjedő időszakban felmondási tilalmat rendel el arra a kockázatra tekintettel, hogy az esetleges elbocsátás veszélyeztetheti a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, ideértve annak súlyos kockázatát, hogy a munkavállaló önként szakítja meg a terhességét.

Az Alaptörvény, az Európai Unió Alapjogi Chartája, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Európai Szociális Karta, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája mind megfogalmazza a védelmet a gyermekvállalással összefüggő elbocsátással szemben, erőteljesen hangsúlyozza a terhes és szoptató nők, az anya és a gyermek egészségére ártalmas munkavégzés elleni küzdelmet, és a részes államok számára előírja a család és a gyermekvállalás támogatásának kötelezettségét.

Az Ab részletesen kitért arra, hogy az Mt. a gyermeket vállaló nők részére kiemelt védelmet biztosít (különösen: felmondási tilalom; a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig; kötelező orvosi vizsgálat a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat, mely tartamára a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések).

Az Alaptörvény, a korábbi döntései, az Esélytörvény és a Ptk. vonatkozásában megvizsgálta a magánszférához való jog tartalmát. Megállapította, hogy a gyermekvállalási szándék, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, és ezek eredményeként a terhesség az intim szférához tartozik, ami az állami beavatkozás elől elzárt terület.

A jogalkotó a munkáltató számára felmondási tilalmat ír elő, ennek feltétele azonban a munkavállaló speciális tájékoztatási kötelezettsége (azaz, ha nem tájékoztatja a munkaadót a felmondás közlését megelőzően várandósságáról, nem illeti meg védelem).A törvényalkotó a munkáltató szabad felmondási jogának korlátozásával a munkavállalónak a gyermekvállalás miatti kiszolgáltatott állapotát ismerte el (elhelyezkedési nehézségek, munkaerő-piaci pozíció). A védelem arra irányul, hogy a munkavégzés teljesítésében való időleges akadályoztatás ne eredményezze az érintettek számára munkájuk elvesztését, ne a munkahely elvesztésétől való félelem legyen gátja a gyermekvállalásnak.

Az Mt. szerint a várandósságra, illetve az emberi reprodukciós eljárásban való részvételre tekintettel fennálló felmondási tilalomra „a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta”.

Az Ab megállapította, hogy „a felmondás közlését megelőzően” szövegrész a felmondás közlésétől függetlenül kötelezi arra a gyermeket vállaló nőt, hogy a munkáltatót tájékoztassa a magán- vagy intim szférájába tartozó körülményekről. A munkavállaló arra kényszerül, hogy a várandósságról való tudomásszerzést követően, illetve a reprodukciós eljárás megkezdése napján haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást.

Az alkotmánybírók hangsúlyozták: az állam jogalkotással nem avatkozhat be alkotmányos indok nélkül a gyermeket vállaló munkavállaló magánszférájába.

Az Ab külön vizsgálta azt az esetet is, amikor a várandós nő maga sem tud az állapotáról, ugyanis ilyenkor nem merül fel a magánszféra sérelme. Azok ugyanis, akik nem tudnak a terhességükről, utólag nem is tudják érvényesíteni a felmondási védelmet, tekintettel „a felmondás közlését megelőzően” feltételre, így számukra lehetetlenné válik a védelem.

A fentiekre tekintettel megsemmisítette az Mt. 65.§ (5) bekezdése szerint, „a felmondás közlését megelőzően” szövegrészt, az a következő szöveggel marad hatályban: „A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre (a várandósságra, illetve az emberi reprodukciós eljárásban való részvételre tekintettel fennálló felmondási tilalomra) a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta”.
OLVASSA EL a kisgyermekes anyák felmondási védelmére vonatkozó törvényjavaslatról szóló írásunkat is!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close