hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ilyen problémák merülhetnek fel a készenléti jellegű munkaköröknél

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A rugalmasan alakítható és bővíthető munkateher biztosítása, illetve a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékok elkerülése érdekében számos munkáltató alkalmazza előszeretettel a készenléti jellegű munkakör kategóriáját, sok esetben a munkajogi feltételek hiányában. Ha az alkalmazás jogellenes, kellemetlen jogkövetkezménnyel kell számolni. Az alábbiakban a jogszerű alkalmazás feltételeit, illetve a jogellenesség jogkövetkezményeit mutatjuk be.

A munkáltató állapítja meg, de a felelősség is az övé

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 91. §-a alapján készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel feltétele jellemzően bírói mérlegeléssel (szakértő igénybevétele nélkül), az eset összes körülményének alapos, részletes vizsgálatát követően kerül megállapításra. Ennek során a munkavállalót a munkaköre ellátásakor érő fizikai és szellemi megterhelést kell figyelembe venni azzal, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Az általánost el nem érő igénybevétel így erre nem ad alapot [BH2021. 276., Mt. 91. § b) pont, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 8. §, 54. §].

Olvassa el az Adózóna "Utazás a munkavégzés helyére: mutatjuk, mikor számít munkaidőnek", valamint "Egyszerűsített foglalkoztatás: 1,5-2-szeresére nő a közteher"című írásait is!

Fontos tehát, hogy nem a munkakör megnevezése (például személy- és vagyonőr), de nem is a felek megállapodása számít a munkavégzés minősítésénél.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a munka- és pihenőidő szabályait, valamint, hogy milyen buktatók merülhetnek fel!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyerekkedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink