hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Igazolatlan távollét munkaidőkeretes dolgozónál: hogy számoljunk azonnali hatályú felmondás után?

  • adozona.hu

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló több hét igazolatlan távollét után a munkáltató azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyt, a bérszámfejtő program azonban túlmunkát mutat. Miként kell elszámolni vele a munka törvénykönyve előírásai szerint szabályosan ebben az esetben? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy dolgozó, aki háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Május 11-én szüntették meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal, mert április 26-a óta nem jelent meg a munkahelyén. A munkaidőkerete április elsejétől indult, áprilisban 180 órára volt beosztva, de ebben a hónapban volt 36 óra igazolatlanja. Így áprilisban nem történt túlmunka a keret szerint. Most májusban arányosan 72 órára lett volna beosztva, de szintén nem jelent meg. Elszámoláskor a programunk 44 óra túlórapótlékot hozott, mert a munkaidőkeretbe beleszámította a szünetelést is. Munkaidőkeretes dolgozóknál az igazolatlan napokkal csökkenthetjük-e a beosztás szerinti napokat, hogy azokat ne számítsa bele? Példaként szemléltetve, ezzel a dolgozóval, ha 180 órára van beosztva, de ebből 36 óra igazolatlan, 144 órát dolgozott le (ennyi az általános elvárt, nincs túlóra), akkor az igazolatlan napokat pihenőnapként tekintenénk, hogy ne számítsa bele a keretbe.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Áprilisban 144 óra (18 munkanap), májusban 168 óra (21 munkanap), júniusban 176 óra (22 munkanap) az általános munkarend szerint beosztható törvényes munkaidő. A munkáltató tehát összesen 488 órával tudott volna gazdálkodni a teljes keret tartama alatt.

Az Mt. 93. § az alábbiak szerint rendelkezik:

93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.

(2) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Az egyik jogászi álláspont szerint, amennyiben a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló távol van, és nem végez munkát, úgy a távollét tartamát (azt a munkanapot, amikor a munkavállaló távol van) a munkáltató választása szerint

  • figyelmen kívül hagyja, azaz úgy tekinti, mintha ez a nap nem lenne része a munkaidőkeretnek, amely esetben a munkaidőkeret vége egy munkanapnyival tovább tart; vagy
  • az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével elszámolja, azaz, ha a munkavállaló aznapi beosztás szerinti munkaideje 12 óra volt, akkor a munkaidőkeretben beosztható órák számát 12-vel csökkenti, és a távollét típusa alapján 12 órára számol el díjazást/fizetés nélküli távollétet.

A másik álláspont szerint azonban a keret nem hosszabbodik meg, hanem arányosan lecsökken.

Megítélésem szerint az elsőként említett verzió az inkább javasolt megoldás, tehát a keret meghosszabbítását követően, annak lejártakor történő elszámolás mellett vizsgálva, hogy keletkezett-e rendkívüli munkaidő. Bár jelen esetben a munkaviszony megszüntetésre került a munkaidőkeret lejártát megelőzően, de ebből a logikából levezethető, hogy a bérprogram számítási módszere nem helyes. Az igazolatlan távollét tartamára díjazás nem jár, ebből a szemszögből nézve nem számítható hozzá a tartama a ledolgozott órákhoz. Így fel sem merülhet a rendkívüli munkaidő.

Érdemes még megnézniük az Mt. 95. § (4) bekezdése szerint szabályokat is, noha, amennyiben ledolgozta a munkavállaló a 144 órát áprilisban és megkapta a havibérét, abban az esetben nem kell alkalmazni. Ennek értelmében az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt – többek között – a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával szűnik meg, és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Könyv kereskedelmi árának meghatározása megjelenést követően

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Kapcsolt vállalkozás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink