További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felmondás védett korúnak, táppénzen lévőnek

  • adozona.hu

A felmondásra vonatkozó speciális esetekkel kapcsolatos kérdéseket intéztek olvasóink szakértőnkhöz; az egyik esetben védett korú munkavállaló határozott idejű munkaszerződésének felbontási lehetőségéről, a másik esetben táppénzen lévő dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyának megszüntetéséről érdeklődtek. A kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Felmondás védett korú munkavállalónak

Egy cég 2018. december 31-éig szóló határozott idejű munkaszerződéssel van foglalkoztat egy védett korú, 1956-os születésű munkavállalót. Meg lehet-e szüntetni a dolgozó munkaviszonyát december 31-én, mivel a szerződése lejár, és azt nem szeretné meghosszabbítani a munkáltató? – kérdezte olvasónk.

A határozott időtartamú munkaviszony az Mt. 63. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján a határozott időtartam lejártával megszűnik. Ebből az következik, hogy nincs szükség külön intézkedésre egyik fél részéről sem, a munkaviszony minden egyéb körülménytől függetlenül – például várandósság, szülési szabadság, nyugdíjas minőség, védett kor stb. – megszűnik, tehát nem kell felmondást, azonnali hatályú felmondást közölni, vagy közös megegyezést aláírni.

Azaz a munkáltató nem köteles 2019. január 1. napjától továbbfoglalkoztatni a munkavállalót, és ezt a döntését meg sem kell indokolnia – válaszolta szakértőnk.  

Felmondás táppénzen lévőnek

Határozatlan idejű munkaszerződésnél hogyan lehet felmondani a munkaviszonyt, ha táppénzen van a munkavállaló? – szólt a másik kérdés.

A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, mind a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával).

Ilyenkor tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye, a munkaviszony megszűnése nem következik be, mivel a felmondási idő csak azután kezdődhet el, hogy a törvényben rögzített okok megszűnnek. Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, mikor ér véget a tilalmi időszak (például mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért a jognyilatkozatában nem tudja megjelölni a felmondási idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondási idő a tilalom eltelte után kezdődik.

Azaz postai úton nyugodtan kiküldhető az indokolással ellátott felmondás, megjelölve a felmondási idő naptári napjának tartamát azzal a megjegyzéssel ellátva, hogy ezen felmondási idő a keresőképessé válás napján kezdődik meg – ecsetelte szakértőnk.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X