hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Erre valók az alapelvek a munkajogban

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A munkajogi alapelveknek kettős funkciójuk van: egyrészt pótolják a munka törvénykönyve hiányosságait, másrészt többletkövetelményeket is megfogalmaznak a felekkel szemben, azaz önmagában nem mindig elég csak a törvény kifejezetten rögzített szabályainak a betartása.

Írásunk első részében bemutattuk, hogy mit takar a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint az együttműködési, illetve a tájékoztatási kötelezettség. Most lássuk a többi alapelvet!

Elvárhatóság elve

A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság egyszerre jelent egy általában elvárható, és egy adott személytől, meghatározott körülménytől függő magatartást is.

Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Például, ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót a bankszámlaszáma megváltozásáról, és emiatt kapja meg késedelmesen a fizetését, kamatra nem lesz jogosult. Ha azonban később bejelenti, de a munkáltató így sem utalja a munkabért, a munkavállaló a bejelentés napjától jogosult késedelmi kamatra.

Méltányos mérlegelés elve

A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

A sérelem abban az esetben aránytalan, ha a munkáltatóra nézve nagyobb hátrány származik a munkavégzés elmaradásából, mint a munkavállalóra nézve a munkavégzésből.

Például, a munkáltató szombatra rendkívüli munkát rendel el. A munkavállaló közli, hogy az utasításnak nem tud eleget tenni, mert esküvőre kell mennie. Ezt követően a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésével aránytalan terhet ró-e a dolgozóra. Ehhez elsődlegesen tisztázni kell, hogy kinek az esküvője lesz, hiszen másként értékeljük, ha a dolgozóé és másként, ha az egyébként rendkívül speciális ismeretekkel és tudással bíró dolgozónak a barátja nősül meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a joggal való visszaélésre, a jogos gazdasági érdek védelmére, a véleménynyilvánítás jogára, valamint a dolgozó munkaviszonyon kívül tanúsítandó magatartására vonatkozó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Közösségen belüli bérmunka

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Régi Art. 24/A § adószám-felfüggesztés jogszabályi törlése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

SZÉP-kártya elfogadása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 július
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close