hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Erre valók az alapelvek a munkajogban

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A munkajogi alapelveknek kettős funkciójuk van: egyrészt pótolják a munka törvénykönyve hiányosságait, másrészt többletkövetelményeket is megfogalmaznak a felekkel szemben, azaz önmagában nem mindig elég csak a törvény kifejezetten rögzített szabályainak a betartása.

Írásunk első részében bemutattuk, hogy mit takar a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint az együttműködési, illetve a tájékoztatási kötelezettség. Most lássuk a többi alapelvet!

Elvárhatóság elve

A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság egyszerre jelent egy általában elvárható, és egy adott személytől, meghatározott körülménytől függő magatartást is.

Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Például, ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót a bankszámlaszáma megváltozásáról, és emiatt kapja meg késedelmesen a fizetését, kamatra nem lesz jogosult. Ha azonban később bejelenti, de a munkáltató így sem utalja a munkabért, a munkavállaló a bejelentés napjától jogosult késedelmi kamatra.

Méltányos mérlegelés elve

A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

A sérelem abban az esetben aránytalan, ha a munkáltatóra nézve nagyobb hátrány származik a munkavégzés elmaradásából, mint a munkavállalóra nézve a munkavégzésből.

Például, a munkáltató szombatra rendkívüli munkát rendel el. A munkavállaló közli, hogy az utasításnak nem tud eleget tenni, mert esküvőre kell mennie. Ezt követően a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésével aránytalan terhet ró-e a dolgozóra. Ehhez elsődlegesen tisztázni kell, hogy kinek az esküvője lesz, hiszen másként értékeljük, ha a dolgozóé és másként, ha az egyébként rendkívül speciális ismeretekkel és tudással bíró dolgozónak a barátja nősül meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a joggal való visszaélésre, a jogos gazdasági érdek védelmére, a véleménynyilvánítás jogára, valamint a dolgozó munkaviszonyon kívül tanúsítandó magatartására vonatkozó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla utalása

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

NAV ingó árverése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Bizalmi vagyonkezelő

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink