Béradatok: az elemzők várakozásainak megfelelően alakultak

Megosztás Tetszik

A várakozásoknak nagyjából megfelelően alakultak a keresetek júniusban az MTI által megkérdezett elemzők szerint, így a bérek növekedése nem okoz inflációs nyomást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek az első félévben a múlt év azonos időszakához képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai kommentárja szerint a nettó béreknek az elmúlt évek dinamikus növekedéséhez képest visszafogottabb alakulása elsősorban a közfoglalkoztatás növekvő súlyának tudható be.
   
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt. Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a bruttó bérek júniusban a várakozásoknak nagyjából megfelelően, 4,1 százalékkal nőttek a májusi 6,4 százalék után. A nettó bérek növekedése 1,6 százalék volt, ami 3,8 százalékos reálbércsökkenést jelent - közölte. Elemzésében kitért arra is: a családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, emellett a közfoglalkoztatás felfutása miatti összetételhatás szintén lefelé torzítja az átlagot, így kisebb a reálbércsökkenés mértéke.
   
A versenyszférában 7,2 százalékra lassult a bérnövekedés az előző havi 9,4 százalékról, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 7,3 százalék volt az előző havi 9,6 százalék után, ami az elemző szerint továbbra sem utal bérjellegű inflációs nyomásra a gazdaságban. A költségvetési szférában 3,1 százalékos a csökkenés, a szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül 3,5 százalékos a bérnövekedés - közölte. Suppan Gergely éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre számít. Úgy véli, a bérek növekedése nem okoz keresletoldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri kölrségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat.
   
A globális és hazai piaci kondíciók jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, valamint korábban már két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF-tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, így az elemző szerint nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy az élelmiszerárak, főleg a gabonaárak miatt várható ársokk, valamint a hazai kockázati megítélés és pénzpiacok továbbra is fennálló sérülékenysége továbbra is óvatosságot indokol. Ezért szerinte kamatcsökkentésre csak az IMF tárgyalások lezárulása után lehet számítani.
   
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szintén azt közölte, alapvetően nem okoztak nagy meglepetést az adatok. A költségvetési szféra bérdinamikájával kapcsolatban kiemelte: egyre több közfoglalkoztatottat vesznek fel, a közszféra bérszintjét ezek az alacsonyabb bérek húzzák le, ettől megtisztítva a magánszektorhoz hasonló ütemben nőnek a bérek a közszférában. A nettó bérek növekedése továbbra is kisebb a bruttónál, főként az adóváltozások miatt. Németh Dávid szerint a fogyasztás szempontjából nem túl kedvező, hogy a reálbérek a magas infláció miatt visszaestek, így az embereknek kevesebb jövedelme marad. Az elemző azt kifejezetten kedvezőtlennek tartja, hogy az adatok szerint a magánszektor kevesebb embert tud alkalmazni. Havi szinten is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a nyári időszakban a szezonális munkák miatt alapvetően nőnie kellene - mutatott rá Németh Dávid.