hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felmondás: amikor kötelező indokolni és amikor nem

  • dr. Hajdu-Dudás Mária
1

A munkaviszonyt a munkavállaló és a munkáltató egyaránt megszüntetheti felmondással, azonban különbség van a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony esetén közölt felmondás, a felmondási idő tartama, a végkielégítésre jogosultság, továbbá az indokolási kötelezettség között. Összefoglaltuk.

Felmondással (a régi Mt. ezt rendes felmondásnak nevezte) a határozott és határozatlan idejű munkaviszony egyaránt megszüntethető.

 

A felmondást a munkáltató köteles indokolni, egyúttal a munkavállalót tájékoztatnia kell arról, hogy amennyiben vitatja a felmondás indokának valóságát vagy okszerűségét, munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (például a munkavállaló megszegi a munkáltató utasításait), képességével (például egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság), vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (például átszervezés, minőségi csere, létszámcsökkentés). Az indokolás elmaradhat, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

 

A felmondási tilalmak kizárják a munkáltató felmondási jogának gyakorlását (ezek a várandósság; a szülési szabadság; a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság; a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés; a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapnak a tartama).

 

A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával). Ezekben az esetekben tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye (munkaviszony megszűnése) nem következik be, mivel a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.

 

Egyes munkavállalóknak bizonyos indokokkal nem lehet felmondani, illetve a felmondás előtt más állást kell felajánlani részükre (védett korúak, a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő apák, a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók).

 

Abban az esetben, ha a munkáltató a felmondást a munkavállaló képességeire, illetve magatartásával összefüggő okra alapítja, a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre.

 

A felmondási idő mértéke harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. A munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A kötelező munkavégzés terhére jogszerűen adható ki szabadság.

A munkáltató a felmondás közlését követően, a felmondási idő alatt is élhet azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondás szünteti meg, így a felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (nem jár végkielégítés, és a felmondási idő arányos része sem).

 

 

A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. Lényeges, hogy a felmondásnak a munkavállaló irányában munkáltatói jogkört gyakorló szerv vagy személy felé kell megtörténnie. A munkavállaló a felmondása esetén nem jogosult végkielégítésre, a felmondási ideje minden esetben harminc nap, mely teljes idejét köteles munkában tölteni (kivéve, ha attól eltekint a munkáltató). Abban az esetben, ha nem tölti le a felmondási idejét, jogellenes munkaviszony megszüntetésről beszélünk, mely jogkövetkezményeként a bíróság kötelezi a munkavállalót a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.

Az előfordulhat, hogy a munkavállaló a felmondási idő teljes tartamában, vagy annak egy részében keresőképtelen lesz, azonban ezzel nem hosszabbodik meg a felmondási idő.

 

A jogalkotó mentesíteni kívánja a munkáltatót a határozott időtartamra létesített, de a rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától. Ezért a határozott idejű munkaviszonyt az új Mt. szerint a munkáltató felmondással megszüntetheti a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

 

Amennyiben a munkavállaló kívánja megszüntetni a határozott időtartamú munkaviszonyát, abban az esetben őt is terheli az indokolási kötelezettség. Az indok csak olyan lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy a körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Ilyen okok elsősorban a munkavállaló magánéleti, személyi, családi körülményeiben bekövetkezett okok (példákul hozzátartozó ápolása), a munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatosan felmerült okok. Ezen indokok valóságát és okszerűségét a munkavállaló köteles bizonyítani.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Mate fervency

Jogos-e a felmondas atszervezes comes, ha a Junkanoo nem szunik Meg, am osszevonnak tobb egyseget?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Anya kapcsolt vállalkozása a leány kapcsolt vállalkozásának minősül-e?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink