Ezek a leggyakoribb munkahelyi adatkezelési hibák

Megosztás Tetszik

A munkáltató a működése során személyes adatok sokaságát kezeli, mellyel összefüggésben számos hibát elkövethet. Ezek közé tartozik a jogalap nélküli vagy rossz jogalapra épülő adatkezelés, de az is előfordulhat, hogy a kezdetben még megfelelő jogalappal történő adatkezelés idővel fordul át jogellenesbe. Az alábbiakban néhány gyakori hibát, valamint a helyes megoldásokat mutatjuk be.

Amikor rossz az adatkezelési jogalap

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény elrendeli. Személyes adat kezelhető azonban az Info tv. és az adatvédelmi irányelv 7. cikk f.) pontja alapján akkor is,  ha az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Röviden ezt hívjuk jogos érdeknek, mint jogalapnak, mely a törvényen, illetve hozzájáruláson felül egy újabb adatkezelési jogalapnak minősül. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben az érintett hozzájárulása – önkéntesség hiányában – általában érvénytelen (lásd NAIH állásfoglalások, Adatvédelmi Munkacsoport 15/2011.sz. vélemény), így a jogos érdek, mint jogalap szerepe kiemelkedő. A jogos érdeknek azonban nem elegendő egyszerűen fennállnia, hanem annak meglétét és kielégítő voltát, valamint a szembenálló érdekek előzetes súlyozását előzetesen le is kell vezetni, melyet a munkáltatónak lehetőség szerint szabályzat útján dokumentálnia szükséges. Ebben egyértelműen le kell fektetnie a munkáltató vagy kivételesen a harmadik személy konkrét, jogos érdekét, az érintettek érdekeit, az adatkezelés szükségességét, arányosságát, valamint az egyes adatvédelmi intézkedéseket. Ezek utólag, a hatóság ellenőrzése folyamán vagy egy esetleges peres eljárásban már nem reprodukálhatóak, még akkor sem, ha a jogos érdek feltételei eredetileg fennálltak volna. Erre mutatott rá a Kúria a K-H-KJ-2016-302. sz. ügyben, amikor kiemelte, hogy mivel a felperesek adatkezelésüket ténylegesen más jogalapra alapították, illetve más jogalapon végezték, így nincs jelentősége annak, hogy a felperesi adatkezelés az Info tv. és az Irányelv   rendelkezéseinek egyébként megfelelt-e. Kivételesen azonban a törvény is megengedi a jogalap váltását, amikor úgy rendelkezik, hogy ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat  a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint akár az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. A feltételek fennállását azonban ilyen esetben is előzetesen vizsgálni kell, és ezt dokumentálni is ajánlott (érdekmérlegelési teszt, szabályzat).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mire ajánlott figyelni például pályáztatás, továbbá kamerás megfigyelés esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.