A hőség veszélyei: védekezzen a munkahelyeken is!

Megosztás Tetszik

A jogszabályok, ajánlások, tapasztalatok révén egyre több egészségünket védelmező cselekvés épül be a munkahelyek mindennapjaiba kánikula idején, ám még így is jócskán akad rejtőzködő kockázat, illetve nagyobb odafigyelést, gondosságot igénylő helyzet.

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják az emberi szervezet működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését.

Felismerni, megelőzni

A nyári kánikula idején – nem csak a munkahelyeken – könnyebben alakul ki a fedetlen fejet érő napsugárzás miatt a többek között fejfájást, szédülést, hányingert, súlyosabb esetben eszméletvesztést okozó napszúrás vagy az erősebb izzadás miatti folyadékvesztés következményeképpen hőséggörcs.

Nagy melegben – különösen tartósan végzett, nagyobb terheléssel járó fizikai munka közben – bekövetkezhet a hőkimerülés is. Az elégtelen folyadék, illetve sóbevitel következményeként kialakuló hőkimerülés könnyen alakulhat hőgutává, ami már egy, a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.

A hőség okozta állapotváltozásokról és azok tüneteiről, illetve a megelőzés, kezelés módjáról mindenképp érdemes a nyári időszakban tájékozódni, amit a munkavédelmi hatóság, illetve más szakmai, érdekvédelmi szervezetek, nem ritkán vállalkozások is egyre többször segítenek ajánlásaikkal, útmutatóikkal.

Számos olyan, kevésbé nyilvánvaló, sőt alattomos veszélyt is előidézhet akár közvetlenül, akár közvetetten a hőség vagy a nyárra szintén jellemző káros (UVB) sugárzás, amiről ritkábban lehet hallani.

Hőcsapdacsarnokok

Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a kánikula idején a szabadban végzett munka veszélyeire, ahogy az önmagukban is nagy hőterhelést okozó zárttéri munkahelyek, például sütödék, konyhaüzemek, öntödék szinte pokoli körülményeire sem. Ezekhez képest a tágas, szellős, árnyékos csarnokok kedvezőbb munkakörnyezetnek tűnnek a nyári időszakban.

A nyári forróság azonban a lakótelepekhez, „betondzsungelekhez” hasonlóan az ipari parkokban, elsősorban a csarnoképületekben található munkahelyeken is problémát okoz. Erre az építési módra jellemző, hogy padlástér hiányában a felforrósodó épületszerkezet hője közvetlenül átsugárzik az abban lévő emberekre, berendezésekre.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ipari parkokban általában nincsenek magas, árnyékot nyújtó épületek, sem a kánikula hatásait enyhítő zöldterületek. Viszont jellemző, hogy például az autópályák mentén elhelyezett, betonozott parkolóval, rakodóterületekkel körülvett épületekben ipari termelés folyik, nem ritkán a technológiából fakadóan is hőt termelő gépekkel. E körülmények együttesen extrém felmelegedést eredményezhetnek az épületeken belül.

A foglalkozás-egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint is megnő a forróbb napokon a melegre visszavezethető rosszullétek száma, ahogyan gyakrabban riasztják a mentőket is. Elsősorban a krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára különösen nehéz ez az időszak. Fokozza a problémát, hogy a dolgozók sokszor 12 órás műszakokban, akár három egymást követő napon dolgoznak, és csak azután kapnak munkaszünetet. Az ő helyzetüket külön súlyosbítja, hogy a rengeteg beton és a felmelegedett épületszerkezetek éjszaka visszasugározzák a napközben felvett meleget, így az éjszaka dolgozók abban az időszakban, amikor élettani értelemben a szervezetük pihenne, a meleg nap után újabb hőterhelést kapnak.

Tekintettel arra, hogy egy csarnoképületet igen nehéz gazdaságosan, illetve hatékonyan hűteni, a munkáltatók cselekvési lehetősége szűkre szabott. Ezeken a helyeken fontos lenne a gyakoribb, hűvös tartózkodóban eltöltött pihenés, a hűsítő védőital biztosítása. Szerencsés megoldás, ha e munkahelyen, vagy legalább az ipari parkon belül biztosított az orvosi, esetleg nővéri ügyelet, amely a rosszullétek korai kezelését képes biztosítani.

Orvtámadó orvosságok

A forróság nem csak az érzékelhető és megszokott élettani hatások szintjén okozhat változásokat a szervezet működésében. Akár alkalmi, akár rendszeres jelleggel kényszerül valaki gyógyszert szedni, mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a szervezetre magas hőmérséklet esetén. Egyes gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a test szokásos hűtő folyamatait, ami egészségproblémákat okozhat – hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzéséről szóló ajánlásában.

E készítmények azáltal, hogy megváltoztatják a központi hőszabályozást, befolyásolják a szervezet működését, sőt az egyén viselkedését is. A kognitív éberségre is hatnak, ami például megnövekedett aluszékonysághoz és csökkent hőkerülő magatartáshoz vezethet, vagyis még inkább ront a helyzeten. Befolyásolják a vérkeringést, változtatnak a vérnyomáson és a szív teljesítményén, hatást gyakorolva ezáltal az értágulással történő hűtésre, illetve növelik a szédülés és ájulás valószínűségét. Mivel egyes gyógyszerek a veseműködésre is hatnak, a só-vízháztartás változtatása révén növelik a kiszáradás veszélyét, és a már a szervezetben lévő gyógyszerek hatását is gyengíthetik vagy épp felerősíthetik, ami mérgezést okozhat.

A gyógyszerek esetén azért is fontos a fokozott elővigyázatosság, mert egyes készítmények még az alkalmazást megelőzően elveszíthetik hatóképességüket a hőség hatására, ami akár egy napsugárzásnak kitett táskában is bekövetkezhet.

A nyári időszakban nemcsak a magasabb hőmérséklet, hanem az erőteljes napsugárzás (ezen belül elsősorban az UVB-sugárzás) is okozhat problémákat a bőr leégésen, hámlásán kívül is. Ilyenek például az immunrendszer gyengítése, a bőr idő előtti öregedése, a szürkehályog, valamint a sokat emlegetett bőrrák. Érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszerek (akár egy-egy, a rovarcsípésekre nyaranta használt krém is), egyes vegyi anyagok, például festékek, fakonzerváló szerek, kátrány használata még tovább érzékenyíthetik a bőrt a napsugárzással szemben.