hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A feketepénzt elfogadó munkás is csal: két év börtön is járhat érte

  • Dr. Hajdu-Dudás Mária
8

Évek óta visszatérő probléma a fekete-, illetve szürkegazdaság virágzása, amikor a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét borítékban, a járulékok levonása, adók befizetése nélkül készpénzben adja át a munkavállaló számára. Ezzel csökkenti az adóbevételt, saját magának azonban szép summát tud megspórolni. A munkavállaló kénytelen elfogadni ezt a helyzetet, ha "tisztességes" bérért kíván dolgozni, azonban ha fény derül rá, mindkét félnek van veszíteni valója.

A fenti gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti, így például a kereskedelem, vendéglátás vagy az építőipar szegmenseit. A munkáltató általában a minimálbér (vagy garantált bérminimum) összegére jelenti be a munkavállalót, ennek a nettó részét az esedékesség időpontjában átutalással teljesíti a dolgozó számlájára. Ezen béren felül a felek szóban megállapodnak egy olyan nettó összegben is, melyet még havonta készpénzben kap meg a munkavállaló. Tapasztalatok szerint nem ritka eset, hogy a zsebbe kapott pénz összege kétszer, háromszor annyi, mint az adózott munkabéré.

Mivel a munkáltató nem szeretné, ha fény derülne az adócsalásra, elindul a trükközés. Hogyan tudja legbiztonságosabb módon kifizetni a munkavállalót akként, hogy a külvilág felé ne derüljön ki, ha azonban erre mégis sor kerülne, és a munkavállaló lesz oly elvetemült, hogy például bíróság előtt érvényesíti a – sikeresen bizonyított – ténylegesen kialkudott munkabér iránti igényét, igazolni tudja, hogy azt megfizette részére. Nem kívánok ötleteket adni, rendkívül színes az alkalmazott megoldások skálája.

Az írásba foglalt munkaszerződéstől eltérő szóbeli megállapodás hátránya a bizonyítási nehézség. Számos példa akad arra, hogy a dolgozó hónapokig rendben megkapja a borítékos pénzét is, majd egy napon, amikor az esedékes lenne, a cég türelmét kéri. Három-négy-öt hónapon keresztül tart a hitegetés, mire a munkavállaló megelégeli. Ilyenkor új munkalehetőség után néz, ha ez sikeres, következik a jogviszony megszüntetése (akár azonnali hatályú felmondással is élhet, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a munkabére mértéke nem egyező a munkaszerződésben szereplővel, és azt a bérfizetési időben nem kapta meg), és kezdetét veszi az elszámolási vita.

A lebukás veszélye igazán ilyenkor, továbbá akkor jelenik meg, amikor a munkavállaló jogviszonyát – általa kifogásolt módon – a munkáltató szünteti meg. Eddig az időpontig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is csak nagyon kivételesen tudja feltárni a szabálytalanságot.

Amennyiben azonban a dolgozó munkaügyi bírósághoz fordul a munkáltatói felmondás/azonnali hatályú felmondás jogellenességének (munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerűségének) megállapítása iránt, pernyertesség esetén a megítélendő elmaradt jövedelem alapja a munkabére (távolléti díj) lesz. A munkavállaló számára így nem mindegy, hogy az adott esetben a 12 havi bér szorzószáma bruttó 101 500, vagy vagy bruttó 300 000 forint lesz-e.

A perben a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a tényleges munkabére nem egyezett a munkaszerződésben szereplő bérrel. A munkáltató – a fentiek szerint – általában gondosan ügyel arra, hogy ez ne legyen igazolható (hibák persze előfordulhatnak), és a dolgozó leleményessége sem utolsó szempont (kép-, hangfelvétel, tanúk), bár nincs könnyű helyzetben. Tételezzük fel, hogy a jogerős ítélet eredményeként eljuthatunk oda, hogy a munkavállaló megnyerte a pert, és bizonyította a zsebbe kapott munkabér tényét és összegét is.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Büntető törvénykönyv 396. §-ában szabályozott költségvetési csalás intézményét. Ennek megfelelően, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített eseteknél az okozott vagyoni hátrány függvényében nő a szabadságvesztés tartama.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíró köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti törvényhelyek alapján mindkét fél felelősségre vonható. A munkáltatón – egy büntetőeljárás kezdeményezése mellett – az adóhatóság behajthatja a be nem fizetett járulékokat, ezek kamatait és bírságot is kiszabhat. A munkavállalót pedig kötelezheti elévülési időn belül (5 év) a be nem fizetett járulékok és kamatai megfizetésére. Azaz könnyen előfordulhat, hogy a pereskedéssel töltött évek során megnyert összeg egy része el is úszik.

Látható, hogy bár a munkavállalók kényszerűségből fogadják el az adózatlan jövedelmet (önellenőrzéssel ugyan helyesbíthetnek, de ez előbb-utóbb a munkaviszonyuk megszüntetését vonhatná maguk után), számukra is kockázatos lehet az eljárás. Kétségtelen, hogy jelentős kár éri őket, ugyanis a munkabérük be nem jelentett része nem számít bele a tgyásba, gyedbe, táppénzbe, de banki kölcsönt sem egyszerű felvenni. Természetesen minden esetet konkretizálni kell az adott dolgozóra, mert egy 23 éves pályakezdő férfi könnyebben elfogadja a zsebbe kapott munkabér helyzetét, mint egy 31 éves, gyermekvállalás előtt álló nő.

A helyzetet rontja, hogy sokan egyáltalán nincsenek bejelentve, sőt, erről csak akkor szereznek tudomást, amikor orvoshoz mennek. Akiben kétség merül fel e tekintetben, annak érdemes időben érdeklődni az adóhatóságnál. Ha kiderülne, hogy nem fizet járulékokat a munkáltató, vagy munkaszerződést sem bocsátott a munkáltató a dolgozó rendelkezésére, a munkaügyi felügyelethez lehet fordulni.

Megoldást a munkáltatók oldaláról kellene találni – talán utópisztikusan hangzik –, de érdekeltté kellene tenni őket az adófizetésben, akár növelve a kedvezmények körét, akár csökkentve a terheket. Hátha a kevesebb több lesz…

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (8) , melyek közül a legfrissebbek:
papa61

Mit lehet tenni az ellen a munkáltató ellen, aki feketén alkalmaz dolgozókat?
Mert hiszen maga a dolgozó nem tehet feljelentést, mert megbüntetik, börtönnel fenyegetik. Azt mondja, hogy aki feketén dolgozik, vagyis elfogadja a pofátlan munkáltató zsebbe fizetését, azt börtönnel kell büntetni. És akkor mit csináljon az, akinek van két kiskorú gyereke, akiknek enni kell adni?

lensan

Véeményem szerint hivatalból is lehetne ellenőrizni: pl.egy üzlet, ami hétfőtől szombatig, naponta 9-20 óráig van nyitva, két 4 órás részmunkaidős, min.bér feléért bejelentett alkalmazottal.Természetesen csak a min.bér felét kapják meg hivatalosan, semmi plusz műszakpótlék v.túlóra a 11 órás nyitvatartásért.Szakember kapásból rájön, h itt vmi. nincs rendben. Nem értem, miért nem nézik meg a havi bevallást a NAV emberei, vagy a Munkaügyi felügyelőség, netán a favorizált Kamara, soha nem jut el ilyen
helyekre??????????????!! Kétlem......

istvánka

A regnáló disznóól takarító,nem kitakarította a diszóolat,hanem megfejelte a családi fekáliával!Na ezt kellene kilapátolni velük együtt 6.-án!

nagyaudit

A kis válllakozások valóban nehéz helyzetben vannak. Az ellenőrzések őket mindig megtalálják. De, mi a helyzet a munkaerő közvetítőt cégekkel? Ezek közül sok nem fizet járulékot, ezért a kis vállalkozások bankszámláit előbb megtalálja a NAV, mint a közvetítő cégekét. Miért van szükség a közvetítő cégekre? Így lehet legkjobban kibújni a munkavállalók bejelentése és a járulék fizetés alól. Legyünk kicsit őszinték,ezek a problémák nem újak, nem az utóbbi 4 évben jelentkeztek. Nagyné

imi60

mintha a közelmúltban több NAV-os is írt milliárdos áfa csalásokról. Lett belőle valami? Akkor miért várják el, hogy a hierarchia legalján élő esetleg bejelentést tesz a munkaügyi felügyelethez? Ők nem fognak neki semmi rezsit kifizetni és kenyeret sem venni. Viszont az tuti, hogy az illetőt kirúgják a munkahelyéről.Mit lát a politikában? Pénz lenyúlást. A politikusok adóbevallása az a vicc kategóriája.

samuel7021

Tisztelt Szerző.
Azt kellene tudomásul venni,hogy kis hazánkban törvényesítve van a TÖRVÉNYTELENSÉG a parlamentnek nevezett CIRKUSZBA lévő BÉRGOMBNYOMOGATÓK által. A valamikori tevékenységem alatt a takarító nő tudta hogy az iroda lépcsőházát fentről lefele lehet tisztára mosni, jelenlegi kormánynak nevezett gyülekezet is saját köreiben kezdje rend csinálást és utána a ZEMBEREKRE is az ragad rá mint most a LOPÁS-CSALÁS- HAZUDOZÁS, mert ezt profin csinálják a népet hülyének nézve.

dudas.dr

Tisztelt 9103alex, Voltaire szavai jutottak eszembe: "Veszélyes dolog, ha az embernek igaza van valamiben, amiben a hivatalos szervek "tévednek".
A jogszabályokon túlmutató gyakorlat nem újkeletű...

9103alex

Tiszteletem az idealista cikkírónak!
1/ Azért, mert azon kevesek egyike, aki nevét adja írásaihoz! (Igen kevesen teszik!)
2/ Azért is, mert amit ír, annak úgy kellene lennie!
Nem úgy van!
Sajnos a valóság az, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle!
Van olyan személyes ismerősöm, aki konkréten bejelentést tett, feketén foglalkoztató cég ellen, és részletesen leírt, bizonyított mindent. Láttam a benyújtott anyagot, m ég hangfelvételei is voltak, amin elismerték a vezetők cselekményt. Nem a telefontanú, és nem közösségi oldalakra kiírás volt, amit választott, hanem a NAV világcég!
Nevek nélkül: Bűnügyi főigazgató, Bűnügyi elnökhelyettes!
Megkapta még párhuzamosan az anyagot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Főigazgatója is!
Az ügy minimálisan 420 millió forint adómentesen "borítékban" kifizetett jövedelemről szólt, és természetesen nem lett belőle ügy! Csupán annyi történt, hogy azonnali hatállyal felállították a bejelentőt!
Mindenki találja ki, hogyan történhetett az információ "visszaáramlás" a NAV részére átadott dokumentumoknak...
Ezek után, ha valaki állami szinten elvárja, hogy az állampolgárok legyenek jogkövetők, -jelentsék be, aha bármit tudnak, látnak tapasztalnak,- az elmebeteg...
Visszatérve a cikkre.
Azt viszont könnyen el tudom képzelni, hogy a fekete pénzt elfogadó munkást megbüntetik.
A munkásoknak nincs mentelmi joguk, és nekik (csak nekik) vállalniuk kell tetteikért a következményeket!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

2019-ben fizetett lakóingatlan értékesítés áfatartalma

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa meghatározása továbbszámlázáskor

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan sorozatjellegű értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X