További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A feketepénzt elfogadó munkás is csal: két év börtön is járhat érte

  • Dr. Hajdu-Dudás Mária
8

Évek óta visszatérő probléma a fekete-, illetve szürkegazdaság virágzása, amikor a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét borítékban, a járulékok levonása, adók befizetése nélkül készpénzben adja át a munkavállaló számára. Ezzel csökkenti az adóbevételt, saját magának azonban szép summát tud megspórolni. A munkavállaló kénytelen elfogadni ezt a helyzetet, ha "tisztességes" bérért kíván dolgozni, azonban ha fény derül rá, mindkét félnek van veszíteni valója.

A fenti gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti, így például a kereskedelem, vendéglátás vagy az építőipar szegmenseit. A munkáltató általában a minimálbér (vagy garantált bérminimum) összegére jelenti be a munkavállalót, ennek a nettó részét az esedékesség időpontjában átutalással teljesíti a dolgozó számlájára. Ezen béren felül a felek szóban megállapodnak egy olyan nettó összegben is, melyet még havonta készpénzben kap meg a munkavállaló. Tapasztalatok szerint nem ritka eset, hogy a zsebbe kapott pénz összege kétszer, háromszor annyi, mint az adózott munkabéré.

Mivel a munkáltató nem szeretné, ha fény derülne az adócsalásra, elindul a trükközés. Hogyan tudja legbiztonságosabb módon kifizetni a munkavállalót akként, hogy a külvilág felé ne derüljön ki, ha azonban erre mégis sor kerülne, és a munkavállaló lesz oly elvetemült, hogy például bíróság előtt érvényesíti a – sikeresen bizonyított – ténylegesen kialkudott munkabér iránti igényét, igazolni tudja, hogy azt megfizette részére. Nem kívánok ötleteket adni, rendkívül színes az alkalmazott megoldások skálája.

Az írásba foglalt munkaszerződéstől eltérő szóbeli megállapodás hátránya a bizonyítási nehézség. Számos példa akad arra, hogy a dolgozó hónapokig rendben megkapja a borítékos pénzét is, majd egy napon, amikor az esedékes lenne, a cég türelmét kéri. Három-négy-öt hónapon keresztül tart a hitegetés, mire a munkavállaló megelégeli. Ilyenkor új munkalehetőség után néz, ha ez sikeres, következik a jogviszony megszüntetése (akár azonnali hatályú felmondással is élhet, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a munkabére mértéke nem egyező a munkaszerződésben szereplővel, és azt a bérfizetési időben nem kapta meg), és kezdetét veszi az elszámolási vita.

A lebukás veszélye igazán ilyenkor, továbbá akkor jelenik meg, amikor a munkavállaló jogviszonyát – általa kifogásolt módon – a munkáltató szünteti meg. Eddig az időpontig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is csak nagyon kivételesen tudja feltárni a szabálytalanságot.

Amennyiben azonban a dolgozó munkaügyi bírósághoz fordul a munkáltatói felmondás/azonnali hatályú felmondás jogellenességének (munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerűségének) megállapítása iránt, pernyertesség esetén a megítélendő elmaradt jövedelem alapja a munkabére (távolléti díj) lesz. A munkavállaló számára így nem mindegy, hogy az adott esetben a 12 havi bér szorzószáma bruttó 101 500, vagy vagy bruttó 300 000 forint lesz-e.

A perben a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a tényleges munkabére nem egyezett a munkaszerződésben szereplő bérrel. A munkáltató – a fentiek szerint – általában gondosan ügyel arra, hogy ez ne legyen igazolható (hibák persze előfordulhatnak), és a dolgozó leleményessége sem utolsó szempont (kép-, hangfelvétel, tanúk), bár nincs könnyű helyzetben. Tételezzük fel, hogy a jogerős ítélet eredményeként eljuthatunk oda, hogy a munkavállaló megnyerte a pert, és bizonyította a zsebbe kapott munkabér tényét és összegét is.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Büntető törvénykönyv 396. §-ában szabályozott költségvetési csalás intézményét. Ennek megfelelően, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített eseteknél az okozott vagyoni hátrány függvényében nő a szabadságvesztés tartama.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíró köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti törvényhelyek alapján mindkét fél felelősségre vonható. A munkáltatón – egy büntetőeljárás kezdeményezése mellett – az adóhatóság behajthatja a be nem fizetett járulékokat, ezek kamatait és bírságot is kiszabhat. A munkavállalót pedig kötelezheti elévülési időn belül (5 év) a be nem fizetett járulékok és kamatai megfizetésére. Azaz könnyen előfordulhat, hogy a pereskedéssel töltött évek során megnyert összeg egy része el is úszik.

Látható, hogy bár a munkavállalók kényszerűségből fogadják el az adózatlan jövedelmet (önellenőrzéssel ugyan helyesbíthetnek, de ez előbb-utóbb a munkaviszonyuk megszüntetését vonhatná maguk után), számukra is kockázatos lehet az eljárás. Kétségtelen, hogy jelentős kár éri őket, ugyanis a munkabérük be nem jelentett része nem számít bele a tgyásba, gyedbe, táppénzbe, de banki kölcsönt sem egyszerű felvenni. Természetesen minden esetet konkretizálni kell az adott dolgozóra, mert egy 23 éves pályakezdő férfi könnyebben elfogadja a zsebbe kapott munkabér helyzetét, mint egy 31 éves, gyermekvállalás előtt álló nő.

A helyzetet rontja, hogy sokan egyáltalán nincsenek bejelentve, sőt, erről csak akkor szereznek tudomást, amikor orvoshoz mennek. Akiben kétség merül fel e tekintetben, annak érdemes időben érdeklődni az adóhatóságnál. Ha kiderülne, hogy nem fizet járulékokat a munkáltató, vagy munkaszerződést sem bocsátott a munkáltató a dolgozó rendelkezésére, a munkaügyi felügyelethez lehet fordulni.

Megoldást a munkáltatók oldaláról kellene találni – talán utópisztikusan hangzik –, de érdekeltté kellene tenni őket az adófizetésben, akár növelve a kedvezmények körét, akár csökkentve a terheket. Hátha a kevesebb több lesz…

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (8) , melyek közül a legfrissebbek:

papa61

Mit lehet tenni az ellen a munkáltató ellen, aki feketén alkalmaz dolgozókat?
Mert hiszen maga a dolgozó nem tehet feljelentést, mert megbüntetik, börtönnel fenyegetik. Azt mondja, hogy aki feketén dolgozik, vagyis elfogadja a pofátlan munkáltató zsebbe fizetését, azt börtönnel kell büntetni. És akkor mit csináljon az, akinek van két kiskorú gyereke, akiknek enni kell adni?

lensan

Véeményem szerint hivatalból is lehetne ellenőrizni: pl.egy üzlet, ami hétfőtől szombatig, naponta 9-20 óráig van nyitva, két 4 órás részmunkaidős, min.bér feléért bejelentett alkalmazottal.Természetesen csak a min.bér felét kapják meg hivatalosan, semmi plusz műszakpótlék v.túlóra a 11 órás nyitvatartásért.Szakember kapásból rájön, h itt vmi. nincs rendben. Nem értem, miért nem nézik meg a havi bevallást a NAV emberei, vagy a Munkaügyi felügyelőség, netán a favorizált Kamara, soha nem jut el ilyen
helyekre??????????????!! Kétlem......

istvánka

A regnáló disznóól takarító,nem kitakarította a diszóolat,hanem megfejelte a családi fekáliával!Na ezt kellene kilapátolni velük együtt 6.-án!

nagyaudit

A kis válllakozások valóban nehéz helyzetben vannak. Az ellenőrzések őket mindig megtalálják. De, mi a helyzet a munkaerő közvetítőt cégekkel? Ezek közül sok nem fizet járulékot, ezért a kis vállalkozások bankszámláit előbb megtalálja a NAV, mint a közvetítő cégekét. Miért van szükség a közvetítő cégekre? Így lehet legkjobban kibújni a munkavállalók bejelentése és a járulék fizetés alól. Legyünk kicsit őszinték,ezek a problémák nem újak, nem az utóbbi 4 évben jelentkeztek. Nagyné

imi60

mintha a közelmúltban több NAV-os is írt milliárdos áfa csalásokról. Lett belőle valami? Akkor miért várják el, hogy a hierarchia legalján élő esetleg bejelentést tesz a munkaügyi felügyelethez? Ők nem fognak neki semmi rezsit kifizetni és kenyeret sem venni. Viszont az tuti, hogy az illetőt kirúgják a munkahelyéről.Mit lát a politikában? Pénz lenyúlást. A politikusok adóbevallása az a vicc kategóriája.

samuel7021

Tisztelt Szerző.
Azt kellene tudomásul venni,hogy kis hazánkban törvényesítve van a TÖRVÉNYTELENSÉG a parlamentnek nevezett CIRKUSZBA lévő BÉRGOMBNYOMOGATÓK által. A valamikori tevékenységem alatt a takarító nő tudta hogy az iroda lépcsőházát fentről lefele lehet tisztára mosni, jelenlegi kormánynak nevezett gyülekezet is saját köreiben kezdje rend csinálást és utána a ZEMBEREKRE is az ragad rá mint most a LOPÁS-CSALÁS- HAZUDOZÁS, mert ezt profin csinálják a népet hülyének nézve.

dudas.dr

Tisztelt 9103alex, Voltaire szavai jutottak eszembe: "Veszélyes dolog, ha az embernek igaza van valamiben, amiben a hivatalos szervek "tévednek".
A jogszabályokon túlmutató gyakorlat nem újkeletű...

9103alex

Tiszteletem az idealista cikkírónak!
1/ Azért, mert azon kevesek egyike, aki nevét adja írásaihoz! (Igen kevesen teszik!)
2/ Azért is, mert amit ír, annak úgy kellene lennie!
Nem úgy van!
Sajnos a valóság az, hogy minden törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle!
Van olyan személyes ismerősöm, aki konkréten bejelentést tett, feketén foglalkoztató cég ellen, és részletesen leírt, bizonyított mindent. Láttam a benyújtott anyagot, m ég hangfelvételei is voltak, amin elismerték a vezetők cselekményt. Nem a telefontanú, és nem közösségi oldalakra kiírás volt, amit választott, hanem a NAV világcég!
Nevek nélkül: Bűnügyi főigazgató, Bűnügyi elnökhelyettes!
Megkapta még párhuzamosan az anyagot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Főigazgatója is!
Az ügy minimálisan 420 millió forint adómentesen "borítékban" kifizetett jövedelemről szólt, és természetesen nem lett belőle ügy! Csupán annyi történt, hogy azonnali hatállyal felállították a bejelentőt!
Mindenki találja ki, hogyan történhetett az információ "visszaáramlás" a NAV részére átadott dokumentumoknak...
Ezek után, ha valaki állami szinten elvárja, hogy az állampolgárok legyenek jogkövetők, -jelentsék be, aha bármit tudnak, látnak tapasztalnak,- az elmebeteg...
Visszatérve a cikkre.
Azt viszont könnyen el tudom képzelni, hogy a fekete pénzt elfogadó munkást megbüntetik.
A munkásoknak nincs mentelmi joguk, és nekik (csak nekik) vállalniuk kell tetteikért a következményeket!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Hallgatói munkaszerződés díjazása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Táppénz előzmény

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X