Több mint félmilliárd eurós kölcsön Magyarországnak – 15 munkahelyvédelmi intézkedésre

Megosztás Tetszik

Több mint félmilliárd euró kölcsön nyújtására terjesztett elő javaslatot Magyarország számára az európai munkahelyvédelmi alapból (SURE) szerdán az Európai Bizottság. A kormány által eredetileg igényelt egymilliárd eurós kölcsön értesülésünk szerint végül azért lett jóval kevesebb, mert Brüsszel számos javasolt intézkedést nem fogadott el minden kétséget kizáróan munkahelymegtartónak, olvasható a BruxInfo oldalán.

Többhetes csúszással és szinte napra pontosan két hónappal a magyar kérés benyújtása után az Európai Bizottság javaslattal fordult a Tanácshoz annak érdekében, hogy a 100 milliárd euró összegű uniós munkahelymegtartó programból (SURE) valamivel több mint 504 millió eurót kölcsönözzenek Magyarországnak. Hazánknak maximum 15 éven belül kell visszafizetnie a kedvezményes kölcsönt, amit az Európai Bizottság a tanácsi végrehajtási határozat után vehet majd fel a piacon.

A tanácsi döntéstől számított 18 hónapon belül lehet majd lehívni a kölcsönt legfeljebb nyolc részletben.

A kormány augusztus 6-án kért hivatalosan pénzügyi támogatást a SURE-rendelet alapján az EU-tól. A SURE az Unió által a koronaválság kezelésére létrehozott három védőháló közül az egyik, és alapvetően rövid távú és részmunkaidős programok finanszírozására vehető igénybe a tagállamokban a munkahelyek megtartása érdekében.

Hazánk előtt néhány héttel a Tanács már jóváhagyta 16 másik tagállam kérelmét, összesen 87 és fél milliárd eurónyi kölcsönt megszavazva a 100 milliárd eurós hitelkeretből. Magyarország értesülésünk szerint eredetileg 1 milliárd eurónyi kölcsön felvételét kezdeményezte, aminek végül valamivel több mint a felét (504 millió 330 ezer eurót) hagyott jóvá hosszas tárgyalások után az Európai Bizottság.

Nevük mellőzését kérő források „módszertani és numerikus” vitával magyarázták a folyamat elhúzódását és a kértnél kisebb kölcsönkeret jóváhagyását a BruxInfónak, mert Brüsszel számos a kormány által javasolt intézkedést nem fogadott el munkahelymegtartónak. A támogatás mértéke ugyanis attól függ, hogy egy-egy intézkedés hány százalékban tekinthető munkahelymegtartónak. A legtöbb kérvényező tagállam esetében ez egyértelműbb volt, ők ugyanis jellemzően rövidmunkaidős programok (Kurzarbeit) költségeinek a fedezésére folyamodtak kölcsönért.

A Magyarország részérére a Bizottság által jóváhagyott keret nagyjából felét egészségüggyel kapcsolatos intézkedésekre lehet majd felhasználni, míg a másik feléből a legnagyobb hányad (113,7 millió euró) azon költségek (640 millió euró) egy részének a fedezésére megy majd, amelyeket február 1. óta fordított a kormány a költségvetésből a rövid idejű munkaprogramokhoz hasonló intézkedések finanszírozására.

A kölcsönből összesen 15 intézkedést lehet majd finanszírozni. Ezek a következők:

1. Turisztikai célpontok kapacitásainak javításához nyújtott ideiglenes támogatás a meglévő munkaerő megtartása érdekében.

2. Ideiglenes támogatás élelmiszer-feldolgozó vállalkozásoknak, különösen önfoglalkoztatók és egyszemélyes cégek számára.

3. Ideiglenes támogatás a méhészeti szektorban.

4. Ideiglenes támogatás haltenyésztő vállalkozásoknak.

5. Azoknak a gyermektámogatási kedvezményeknek a kiterjesztése 2020. június 30-áig, amelyek a veszélyhelyzet alatt lejártak.

6. A munkavállalók tb-befizetésének felfüggesztése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és decembere között, a költségeknek arra a részére, amelyek a munkaidő csökkentése vagy felfüggesztése miatt keletkeztek a cégeknek.

7. A képzési díjak befizetése alól a munkaadóknak 2020 márciusa és december között nyújtott mentességek.

8. A munkaadók által fizetett rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és júniusa között.

9. Adómentesség nyújtása a katarendszerben adózó kisadófizetőknek 26 tevékenység esetében.

10. A kiva alapjából a személyi költségek kizárása bizonyos szektorokban 2020 március és június között.

11. Egyszeri átalányfizetés az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején végzett többletmunka elismeréseként.

12. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kötődő költségek az állami tulajdonú vállalatoknál.

13. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kapcsolódó költségek és az állami tisztviselők egészségének megóvására meghozott intézkedések költségei.

14. A kórházakban az infrastruktúra és az ápolószemélyezt, valamint a betegek védelmében eszközölt beruházások költségei.

15. A kórházakban és más egészségügyi intézményekben a személyi védelmet szolgáló eszközök és berendezések közvetlen költségei.