hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Több mint félmilliárd eurós kölcsön Magyarországnak – 15 munkahelyvédelmi intézkedésre

  • BruxInfo

Több mint félmilliárd euró kölcsön nyújtására terjesztett elő javaslatot Magyarország számára az európai munkahelyvédelmi alapból (SURE) szerdán az Európai Bizottság. A kormány által eredetileg igényelt egymilliárd eurós kölcsön értesülésünk szerint végül azért lett jóval kevesebb, mert Brüsszel számos javasolt intézkedést nem fogadott el minden kétséget kizáróan munkahelymegtartónak, olvasható a BruxInfo oldalán.

Többhetes csúszással és szinte napra pontosan két hónappal a magyar kérés benyújtása után az Európai Bizottság javaslattal fordult a Tanácshoz annak érdekében, hogy a 100 milliárd euró összegű uniós munkahelymegtartó programból (SURE) valamivel több mint 504 millió eurót kölcsönözzenek Magyarországnak. Hazánknak maximum 15 éven belül kell visszafizetnie a kedvezményes kölcsönt, amit az Európai Bizottság a tanácsi végrehajtási határozat után vehet majd fel a piacon.

A tanácsi döntéstől számított 18 hónapon belül lehet majd lehívni a kölcsönt legfeljebb nyolc részletben.

A kormány augusztus 6-án kért hivatalosan pénzügyi támogatást a SURE-rendelet alapján az EU-tól. A SURE az Unió által a koronaválság kezelésére létrehozott három védőháló közül az egyik, és alapvetően rövid távú és részmunkaidős programok finanszírozására vehető igénybe a tagállamokban a munkahelyek megtartása érdekében.

Hazánk előtt néhány héttel a Tanács már jóváhagyta 16 másik tagállam kérelmét, összesen 87 és fél milliárd eurónyi kölcsönt megszavazva a 100 milliárd eurós hitelkeretből. Magyarország értesülésünk szerint eredetileg 1 milliárd eurónyi kölcsön felvételét kezdeményezte, aminek végül valamivel több mint a felét (504 millió 330 ezer eurót) hagyott jóvá hosszas tárgyalások után az Európai Bizottság.

Nevük mellőzését kérő források „módszertani és numerikus” vitával magyarázták a folyamat elhúzódását és a kértnél kisebb kölcsönkeret jóváhagyását a BruxInfónak, mert Brüsszel számos a kormány által javasolt intézkedést nem fogadott el munkahelymegtartónak. A támogatás mértéke ugyanis attól függ, hogy egy-egy intézkedés hány százalékban tekinthető munkahelymegtartónak. A legtöbb kérvényező tagállam esetében ez egyértelműbb volt, ők ugyanis jellemzően rövidmunkaidős programok (Kurzarbeit) költségeinek a fedezésére folyamodtak kölcsönért.

A Magyarország részérére a Bizottság által jóváhagyott keret nagyjából felét egészségüggyel kapcsolatos intézkedésekre lehet majd felhasználni, míg a másik feléből a legnagyobb hányad (113,7 millió euró) azon költségek (640 millió euró) egy részének a fedezésére megy majd, amelyeket február 1. óta fordított a kormány a költségvetésből a rövid idejű munkaprogramokhoz hasonló intézkedések finanszírozására.

A kölcsönből összesen 15 intézkedést lehet majd finanszírozni. Ezek a következők:

1. Turisztikai célpontok kapacitásainak javításához nyújtott ideiglenes támogatás a meglévő munkaerő megtartása érdekében.

2. Ideiglenes támogatás élelmiszer-feldolgozó vállalkozásoknak, különösen önfoglalkoztatók és egyszemélyes cégek számára.

3. Ideiglenes támogatás a méhészeti szektorban.

4. Ideiglenes támogatás haltenyésztő vállalkozásoknak.

5. Azoknak a gyermektámogatási kedvezményeknek a kiterjesztése 2020. június 30-áig, amelyek a veszélyhelyzet alatt lejártak.

6. A munkavállalók tb-befizetésének felfüggesztése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és decembere között, a költségeknek arra a részére, amelyek a munkaidő csökkentése vagy felfüggesztése miatt keletkeztek a cégeknek.

7. A képzési díjak befizetése alól a munkaadóknak 2020 márciusa és december között nyújtott mentességek.

8. A munkaadók által fizetett rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és júniusa között.

9. Adómentesség nyújtása a katarendszerben adózó kisadófizetőknek 26 tevékenység esetében.

10. A kiva alapjából a személyi költségek kizárása bizonyos szektorokban 2020 március és június között.

11. Egyszeri átalányfizetés az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején végzett többletmunka elismeréseként.

12. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kötődő költségek az állami tulajdonú vállalatoknál.

13. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kapcsolódó költségek és az állami tisztviselők egészségének megóvására meghozott intézkedések költségei.

14. A kórházakban az infrastruktúra és az ápolószemélyezt, valamint a betegek védelmében eszközölt beruházások költségei.

15. A kórházakban és más egészségügyi intézményekben a személyi védelmet szolgáló eszközök és berendezések közvetlen költségei.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautóadó versenyautó után

Nagy Norbert

adószakértő

Vevői készlet egyszerűsített

Nagy Norbert

adószakértő

Vevői készlet EU

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink