Koronavírus: adómentes a katasztrófahelyzetben adott segítség

Megosztás Tetszik

Egyre nő a koronavírus terjedése miatti aggodalom. A drákói hatósági előírásokat tudomásul véve, a cégek, szervezetek és a magánszemélyek egyaránt tanácstalanok többek között azért is, hogy milyen rendelkezések vonatkoznak ilyen rendkívül helyzetben a közteherviselésre. Átnéztük a jogszabályokat.

Az adótörvényekben számos kedvezmény, mentesség található a betegségek, az elemi károk, a hátrányos szociális körülmények esetére, azonban az eddig példa nélküli világjárvány megfékezésével összefüggő rendkívüli helyzet kezelésére szolgáló segélyekre, támogatásokra, kedvezményekre jelenleg nem tartalmaznak kifejezett rendelkezésket. Csak remélhető, hogy a Pénzügyminisztérium kidolgozás alatt álló gazdaságvédelmi intézkedései kiterjednek majd az adószabályozásra is.

Mindenesetre addig is jó tudni, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A §-a a katasztrófahelyzetben adott, illetve kapott segítséghez fűződő teljes köztehermentességet átfogó módon, általános érvénnyel mondja ki a vállalkozások valamennyi közteherfizetési kötelezettségére kiterjedően. A rendelkezés szerint katasztrófahelyzet esetén a vállalkozási tevékenységet végző jogalanyok (cégek, egyéni vállalkozók) által ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófa-helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenységet, a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást bármely fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a fizetési kötelezettség alanya a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti. Ugyancsak mentesül mindennemű közteher alól a katasztrófahelyzetben levőknek nyújtott vagyoni előny.

Mindez azt jelenti, hogy az a vállalkozás, amely ilyen helyzetben segítséget nyújt – eszközeit erre használja, a készleteiből termékeket ad át, szolgáltatást nyújt – adóalap-növelés nélkül teheti mindezt. Vagyis nem kell utána társasági adót fizetnie, illetve nem terheli személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, iparűzési adó fizetési kötelezettség. Annak pedig, aki kapja az ingyenes vagy kedvezményes juttatást, nem keletkezik szja- és járulék fizetési kötelezettsége.

A stabilitási törvény szerint katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

E meghatározás alapján egyértelmű, hogy a koronavírus terjedése következtében katasztrófahelyzetről van szó, ezért – véleményünk szerint – alkalmazható a stabilitási törvény hivatkozott rendelkezése.

Mivel az alkalmazás eddig kialakult gyakorlatáról nem sikerült információkat szerezni, javasolható, hogy az érintettek a Pénzügyminisztériumnál vagy a NAV-nál kezdeményezzék az eljárást.

A koronavírus-járványhoz kapcsoló cikkeinket itt olvashatja el.