Kisadózók tb-je a katafizetési mentesség mellett

A 61/2020. kormányrendelet 1. paragrafusának (10) bekezdése rögzíti, hogy az e jogszabály alapján történő havi katafizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. Tehát annak ellenére, hogy – a kedvezményezetti körbe tartozó – kisadózó márciustól júniusig nem fizet adót, a társadalombiztosítási jogállása nem változik, és biztosítottként valamennyi ellátás változatlan feltételekkel megilleti.

A társadalombiztosítási ellátásokra való utalás sok nem főállású kisadózót elbizonytalanított a tekintetben, hogy rájuk is vonatkozik-e a fent említett kedvezmény, hiszen ők e jogviszonyuk alapján eredendően nem jogosultak semmilyen társadalombiztosítási ellátásra.

A jogszabály azonban nem tesz különbséget főállású és nem főállású kisadózó között, a bevezetőben említett rendelet 1. szakaszának (8) bekezdése a tevékenységi feltételnek megfelelő kiadózó vállalkozásokat általánosságban mentesíti a katatörvény szerinti kisadó megfizetése alól. Ez azt jelenti, hogy sem a 25 ezer forintot, sem pedig az 50 ezer forintot nem kell megfizetni, Sőt, a jogszabály alapján a havi 75 ezer forintos adót választók is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, anélkül, hogy a biztosítottak esetében ez az ellátási alapot csökkentené.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a kereseti korláttal érintett főállású kisadózók (például a korhatár előtti ellátásban részesülők) esetében e mentesség tartama alatt szerzett ellátási alapot figyelembe kell venni a kereseti korlát számításánál.

A mentességi szabály egyébként számos esetben a nem főállásúból főállásúvá vált kisadózón segít, hiszen sok kisadózónak (ilyen vagy olyan) módon ezen időszakban szűnt/szűnik meg a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya.

Nem kevésre tehető azon kedvezménnyel érintett kisadózók száma sem, akik még a járvány kezdetén – a kedvezményszabályokat megelőzően – bejelentették vállalkozásuk szüneteltetését. Számukra nyilvánvalóan előnyösebb ennek mielőbbi (minimum 30 nap) visszavonása, hiszen a szüneteltetés tartama alatt a biztosítás és így az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is szünetel, és magánszemélyként „belép” az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mivel kell számolniuk a tevékenységüket szüneteltető kisadózó vállalkozóknak, és azoknak, akik egyidejűleg kisadózói és egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet is folytatnak.