hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járvány: hogyan használható a munkaidőkeret a foglalkoztatási problémákra?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő
2

A járványügyi helyzet szükségképpen hatást gyakorol a munkaerőpiacra, ezért érdemes ismernünk azon lehetőségeket, melyek a rugalmas foglalkoztatás biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségűek. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve annak egyik formája, a munkaidőkeret. Nézzük, mire is tudjuk használni!

A munkaerőigényt a szükséglethez tudjuk igazítani

A munkaidő-beosztás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 96. §-a alapján a munkáltató határozza meg. A munkaidő beosztható általános munkarendben, amikor a munkavállaló hétfőtől péntekig a napi munkaidővel azonos mértékben végez munkát. Ez azonban sok esetben nem praktikus.

A piaci fluktuáció, a járványügyi helyzet, a nyersanyagszállítás akadozása a munkáltatók számára egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a munkaidő tervezését. Azt pedig fontos tudni, hogy a munkáltató a munkaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben foglalkoztatni fogja. Amennyiben erre nem képes, az „alulbeosztás” okán állásidő-fizetési kötelezettsége keletkezhet. Ezt tudja orvosolni a munkaidőkeret, melyben a munkáltató a munkaidőt egy hosszabb időszak alapulvételével, egyenlőtlenül oszthatja be.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell meghatározni a munkaidőkeretet, valamint, hogy a gyakorlatban mi az előnye!

OLVASSA EL kapcsolódó cikkeinket is! 
Koronavírus: mutatjuk mit tehetnek a munkáltatók, és mit kell tenniük
Koronavírus-járvány: kisokos munkáltatóknak, munkavállalóknak

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Tisztelt Hozzászóló,

az Ön által kifogásolt utolsó bekezdés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 156.§ (1) bekezdés szövege, illetve a (2) bekezdés tartalma. Sajnálom, ha ez nem egyértelmű.

kishazis

Olvassuk csak el az utolsó bekezdést! Legalább ötször átolvastam. Tehát órabéres elszámolás esetén kifizetjük először az általános munkarend szerinti gázsit: átlagos hónapban ez ez 174 óra. "Ezt követően a felek a ténylegesen ledolgozott óraszámnak megfelelően számolnak el". Tegyük fel, hogy ez 180 óra volt, de hogy kíméletesek legyünk a munkaadóhoz, legyen csak 150 ór a példában. A munkavállalónak ez így is úgy is aranybánya, mert előző 180 órára 354 (174+181)órányi, 150 órára 334 órányi bért kap. A cikk utolsó mondata szerint eltérően is megállapodhatnak. Kár, mert elmennék órabérbe dolgozni.
Figyeljünk már jobban, nem ez az első eset, hogy nyilvánvaló böszmeség jelent meg. A NAV sokkal irgalmasabb az adóvitákban: ha legutóbb az Adózóna által közölt álláspontot képviselte volna velem szemben egy adóvitában, fizetek, mint a katonatiszt. Így viszont még azt sem értette a revizor, miért izgulok. HITELESSÉG!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Könyvvizsgáló megválasztása 2.

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Közterület-használat könyvelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink