A vakcinák kombinálásával növelhető azok hatékonysága?

Kína fontolóra vette a Covid–19 elleni védőoltásainak keverését a hatékonyságuk növelése érdekében – közölte Kao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője, elismerve, hogy a forgalomban lévő kínai vakcinák nem elég hatásosak.

A jelenleg elérhető vakcinák „védő rátái nem túl magasak” – idézték vasárnap hírügynökségek Kao Fut, aki előző napon Csengtu városában tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről.

„Hivatalosan fontolgatjuk a különböző technológiai (gyártó)sorokon készült különböző védőoltások használatát az immunizációs folyamatban”– fogalmazott Kao Fu.

Kao közölte, hogy intézkednek a vakcinázási folyamat minél jobbá tétele érdekében, így megfontolják az adagok számának és az adagok beadása között eltelt idő változtatását, amíg nem találják meg a megoldást a hatékonyabbá tételre.

Kína eddig négy Covid–19 elleni vakcinát fejlesztett ki, és egy illetékes szombaton az mondta, hogy az ország az év végéig várhatóan hárommilliárd adag vakcinát gyárt.

A Sinovac kínai gyógyszergyár Covid–19 elleni vakcináját a brazíliai klinikai kísérletek során valamivel több mint 50 százalékban találták hatásosnak. Egy másik, törökországi vizsgálat szerint 83,5 százalékban hatékony.

A Sinopharm kínai gyógyszergyár által kifejlesztett védőoltásról nem tettek közzé részletes hatásossági adatokat. A gyógyszergyár előzetes kutatási eredmények alapján azt közölte, hogy a vakcina 79,4, illetve 72,5 százalékban hatásos.

Mindkét gyógyszergyár olyan hatásossági adatokat közölt a vakcinájáról, amelyek elérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megkövetelt szintet – közölte márciusban egy WHO-bizottság.

Kína több millió adag vakcinát exportált. Jórészt a Sinovac és a Sinopharm védőoltásait szállította több tucat országba, közöttük Mexikóba, Törökországba, Indonéziába, Brazíliába és Magyarországra is.

Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a hivatalos pekingi média és a kínai vezetők a közelmúltban védelmükbe vették a kínai oltásokat, ugyanakkor megkérdőjelezték más vakcinák biztonságosságát és a gyártók logisztikai képességeit.

Kínai illetékesek vasárnapi sajtótájékoztatójukon nem reagáltak közvetlenül a Kao Fu kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésekre, sem arra, milyen lehetséges változtatások szerepelnek a hivatalos tervben. A kínai járványügyi központ egy másik illetékese viszont közölte, hogy a kínai gyógyszerfejlesztők a Pfizer/BioNTech és a Moderna technológiájához hasonló, mRNS-elven működő vakcinán dolgoznak.

„Az mRNS-alapú vakcinák is a klinikai kísérletek szakaszába léptek” – közölte Vang Hua-csing, a járványügyi központ illetékese, aki arra nem tért ki, mikorra kerül a vakcina felhasználható stádiumba.

Szakértők szerint a vakcinák keverése, vagyis a szekvenciális immunizálás erősítheti az oltások hatásosságát. Brit kutatók is tanulmányozzák a Pfizer/BioNTech és a vektoros elven működő AstraZeneca/Oxford oltóanyag lehetséges kombinációját.

Az AP amerikai hírügynökség által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint a jóváhagyási eljárások bonyolultsága miatt a kínai vakcinákat feltehetően nem fogják tudni eladni az Egyesült Államoknak, Nyugat-Európának és Japánnak.

A Sinovac szóvivője, Liu Pei-cseng elismerte, hogy változó hatásosságot mértek, ami szerinte a kutatásban részt vevők életkorának, a vírus variációjának és más tényezőknek a következménye.

Peking eddig még nem engedélyezett egyetlen külföldi vakcinát sem hazai felhasználásra.

Április 2-áig mintegy 34 millió ember kapta meg Kínában a vakcinák előírt két adagját, mintegy 65 millióan pedig az első adagot.