További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Már az ügyvédi iroda is lehet katás – de mikor éri meg?

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász
3

A 2017 őszén megszületett adótörvény-változások nyomán bővült azon alanyok köre, akik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2018-tól minden ügyvédi irodának érdemes volt katára váltani. Lássuk, mi mindent érdemes átgondolni, mielőtt kisadózóvá tesszük ügyvédi irodánkat!

A tételes adó logikája alapvetően tér el a jellemzően bevétel mínusz költség módon számított jövedelemadókétól, ezért nekünk is másként kell megközelítenünk: a tételes adó ugyanis nem a nyereség függvényében felmerülő teher, hanem fix költség, amely bőséges és ínséges, nyereséges és veszteséges időszakokban is felmerül.

Messziről nézve nagyon vonzó, hogy – leegyszerűsítve a számítást – akár átlagosan havi 950 000 Ft adózott jövedelemre is szert tehet a kisadózó, azaz 5 százalékos effektív adóteher mellett szerezhet az adóévben 12 millió forint bevételt. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a vállalkozásban nem képződnek költségek. Ezért jelentős beszerzési költségekkel dolgozó gyártók, vagy a mástól megvásárolt termékeket értékesítő kereskedők számára általában nem optimális ez az adózási mód, még alacsony üzemméret (akár 12 millió forint alatti bevételszint) mellett sem.

Sokkal inkább illeszkedik a tételes adó az alacsony költségszint mellett működő, munkaidejüket áruba bocsátó szolgáltatók – például könyvelők, tanácsadók, oktatók, ügyvédek, informatikusok – pénzügyi modelljébe. Igaz ez az ügyvédekre is.

Az ügyvédi tevékenység egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda keretei között végezhető. Míg azonban az egyéni ügyvéd – mint egyéni vállalkozó – a kisadózás 2013-as bevezetésétől fogva jogosult volt a katát választani (és az adózási mód nagy népszerűségnek is örvend körükben), az ügyvédi irodák számára csak 2018. január 1-jével nyitotta meg a jogalkotó ezt a lehetőséget.

Ezzel az ügyvédi iroda négy adózási mód közül választhat: a társasági adó (tao), a kisvállalati adó (kiva), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), és akár az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) szerint is adózhat. (Az evával jelen cikkben nem foglalkozunk.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy példáinkból megtudja, ügyvédként kinek érdemes a katát választani!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

(A 2018-as változásokról további cikkeket
itt olvashat!)
Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (3)

Ruszin Zsolt

A cikk tartalmazta, hogy "a „kisadózó” kifejezés kötelező feltüntetése a kiállított számlákon esetleg presztízsveszteséget okozhat." Tehát nincs szó beszélgetésről, a cikkíró saját maga gondolkodik úgy, hogy a kisadózás ténye egy ügyvédre nézve degradáló. Remélem, hogy ez 2018 március óta már megváltozott.

Véleményem szerint helye lenne a Tbj és az Ütv. alapján áttekinteni, hogy mi a helyzet az ügyvédek egyéb, akár katásként végzett tevékenységeivel. Érdemes lenne ennek egy cikket szentelni.

A Tbj. szerint társas vállalkozónak minősül az, aki kültag-ügyvezető egy Bt-ben (Ugye nincs azon vita, hogy a kültag lehet ügyvezető?). Az ügyvédre azonban speciális szabályok is vonatkoznak, az összeférhetetlenség terén (Ütv. 23-24.§). Miközben tag-ügyvezető normál esete TB-vel járna (Tbj. 4-5.§), ezt az általános törvényi vélelmet leronthatják a speciális szabályok. Ezért erősen elgondolkoztató, hogy mi a helyzet az ügyvéd tag+ügyvezető státusz esetén a járulékfizetés terén

Én azon az állásponton vagyok, hogy a Tbj. tag+ügyvezetők esetére előírt törvényi vélelme, egy ügyvéd esetében már inkoherens szabályozásnak minősülne, így ennek okán nem keletkezik biztosítási jogviszony!

A katázás viszont azért jó még egy egy katás Bt-ben kültag-ügyvezető ügyvédnek, mert biztosítási jogviszony - a kata mentesítő szabályai alapján - csak a főállású katásnál keletkezik és azt se kell bejelenteni, a bejelentésről a NAV gondoskodik. Az ügyvédeknek azonban mindig van főállású jogivszonyunk alkalmazottként, egyéni ügyvédként, vagy ügyvédi iroda tagjaként.

A 25eFt-ot fizető katásnál így nincs az Ügyvédi tv. által említett "minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység" sem, mert ugye a katásnak nincs jövedelme, csak ráírják a bevétel 60%-át a jövedelemigazolásra (a két dolog nem ugyanaz). A katás Bt meg a bevétel után átalányadózik a havi 25 eFt-tal, az állam pedig nem állapít meg személyes közreműködést, én nem jelenti ki, hogy a katás által kivett pénz ellenérték (pl. osztalék) lenne, sőt az osztalékot fogalmilag is kiveszi a képből a számviteli törvénytől való teljes függetlenítéssel. Szóval ez az a kiskapu, amin az egyre több ügyvéd átnyomul, idéntől.

adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!
Köszönjük a konstruktív hozzászólást, azonban egyik pont sem „talált”:
- a cikknek nem volt témája az ügyvédek ügyvédi tevékenységen kívüli lehetőségeinek áttekintése az (új) ügyvédi törvény alapján;
- a „kisadózó” elem presztízsromboló jellegét a szerző ügyvédekkel folytatott beszélgetései alapján írta (mintegy átvéve véleményüket), ezzel természetesen lehet vitatkozni, hiszen vélemény;
- a szerző nem ügyvéd (nem is állította), az adótanácsadók listájában 2014 őszi nyilvántartásba vétellel érdemes keresni.
Hozzászólása többet elmond Önről, mint a szerzőről vagy a cikkről.
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Én úgy tudom, hogy egy ügyvédnek nem tilos gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást alapítania. Pl.lehetne katás kültag-ügyvezető egy tanácsadással foglalkozó kisadózó bt-ben. Így talán menne a nagyobbacska ügyvédeknek is, nem?

Ja, és a számlán feltüntetett "kisadózó" elnevezés egyáltalán nem degradáló. Sőt!

Ügyvéd urat kerestem az adótanácsadók listájában, itt, eredménytelenül: https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék, osztalékelőleg

Nagy Norbert

adószakértő

Vámeljárást követő áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Különbözeti áfa

Nagy Norbert

adószakértő

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X