Két kérdés és két válasz a kivaalapról

Megosztás Tetszik

Kivaalap-e 2019-től a nyugdíjas munkavállaló bére, illetve mi az előírás a másodállású ügyvezető tagnak kifizetett jövedelemre? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér kivaalapot képez-e?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A válaszom röviden, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas személyi jövedelemadó-előleget képező jövedelme címen elszámolt ráfordítás nem része a kivaalapnak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján ugyanis a kiva alapja a módosító tételek egyenlegének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetés.

A 2019. január 1-jétől hatályos Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül
– többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben,

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas részére kifizetett jövedelem – bár a Tbj. járulékalapra vonatkozó fogalma járulékalapot képező jövedelemtípusként nevesíti az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet – mivel a Katv. nem közvetlenül hivatkozik a Tbj. vonatkozó előírására, így – álláspontom szerint, és ezt az adóhatóság is osztja – adott esetben a járulékalap nem értelmezhető, mivel a nyugdíjas munkavállaló jövedelme 2019. január 1-jétől mentes lesz az egyéni járulékfizetés alól. Így e jövedelem nem minősül a Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek, és nem képez kivaalapot 2019. évben.

[Katv. 20. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, Tbj. 4. § k) pont 1) alpont, 25. §]

Kérdés: Kft. esetében, akinél nincs munkavállaló, az ügyvezető tagi jogviszonyban van, de mentesül a járulékfizetés alól, mert van főállása, ebben az esetben mi lesz a kiva alapja? A NAV információs füzetben ezt írja: „... a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A minimálbér 112,5 százalékát valóban nem kell figyelembe venni, de ha az ügyvezetésért kap díjat, akkor az után fennáll a járulékkötelezettsége. A társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint a járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni, de 36 órás munkaviszony mellett a másik jogviszonyban a járulékalap a tényleges jövedelem. Ebben az esetben tehát az ügyvezető részére fizetett járulékalapot képező jövedelem lesz a kiva alapja, ha nincs a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi. törvény (Katv.) szerint a korrekciós tételek alapján egyenlege. Ha a tag az ügyvezetést díjazás nélkül látja el – és nincs módosító tételek miatt egyenleg –, akkor az adóalap nulla.

[Tbj. 31. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont, Katv. 20. §]