További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Két kérdés és két válasz a kivaalapról

  • adozona.hu

Kivaalap-e 2019-től a nyugdíjas munkavállaló bére, illetve mi az előírás a másodállású ügyvezető tagnak kifizetett jövedelemre? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér kivaalapot képez-e?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A válaszom röviden, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas személyi jövedelemadó-előleget képező jövedelme címen elszámolt ráfordítás nem része a kivaalapnak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján ugyanis a kiva alapja a módosító tételek egyenlegének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetés.

A 2019. január 1-jétől hatályos Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül
– többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben,

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas részére kifizetett jövedelem – bár a Tbj. járulékalapra vonatkozó fogalma járulékalapot képező jövedelemtípusként nevesíti az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet – mivel a Katv. nem közvetlenül hivatkozik a Tbj. vonatkozó előírására, így – álláspontom szerint, és ezt az adóhatóság is osztja – adott esetben a járulékalap nem értelmezhető, mivel a nyugdíjas munkavállaló jövedelme 2019. január 1-jétől mentes lesz az egyéni járulékfizetés alól. Így e jövedelem nem minősül a Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek, és nem képez kivaalapot 2019. évben.

[Katv. 20. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, Tbj. 4. § k) pont 1) alpont, 25. §]

Kérdés: Kft. esetében, akinél nincs munkavállaló, az ügyvezető tagi jogviszonyban van, de mentesül a járulékfizetés alól, mert van főállása, ebben az esetben mi lesz a kiva alapja? A NAV információs füzetben ezt írja: „... a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A minimálbér 112,5 százalékát valóban nem kell figyelembe venni, de ha az ügyvezetésért kap díjat, akkor az után fennáll a járulékkötelezettsége. A társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint a járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni, de 36 órás munkaviszony mellett a másik jogviszonyban a járulékalap a tényleges jövedelem. Ebben az esetben tehát az ügyvezető részére fizetett járulékalapot képező jövedelem lesz a kiva alapja, ha nincs a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi. törvény (Katv.) szerint a korrekciós tételek alapján egyenlege. Ha a tag az ügyvezetést díjazás nélkül látja el – és nincs módosító tételek miatt egyenleg –, akkor az adóalap nulla.

[Tbj. 31. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont, Katv. 20. §]

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X