Katások többes jogviszonyban: így lenne tízezrekkel kisebb a havi teher

Megosztás Tetszik

Az utóbbi időben sokan kérdezték, miként kell megfizetni a járulékokat, ha a kisadózó vállalkozásukkal egy időben egy kft.-ben is tagsági jogviszonyban állnak? Számításainkból kiderül, a hatályos rendelkezéseknél jóval kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnének az érintett vállalkozók, ha máshogy oszlanának meg a közterhek a két jogviszony között.

2014. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy nem főállású kisadózó – azaz 25 000 forint tételes adót fizet – az, aki

– még nem nyugdíjas és
– a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban egyéni- vagy társas vállalkozó (ide tartozik más kisadózó vállalkozásban a főállású kisadózás is).

Fizetési kötelezettség

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és a munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelme alapján fizeti meg. A járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál minimális fizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály, azaz

– a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér után,
– az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg
– a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti.

Katás vállalkozóként – ezen többes jogviszonyra tekintettel – 25 000 forint tételes adót kell fizetni.

A minimálbér havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is. Nézzük meg, hogy ez esetben mennyi a legminimálisabb összeg, amit a társadalombiztosítás keretében be kell fizetni!

Minimálbér esetén:

– 10 150 forint nyugdíjjárulékot,
– 12 941 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot,
– valamint 30 831 forint szociális hozzájárulási adót és
– a kisadózó vállalkozásban 25 000 forint tételes adót kell fizetni.

Ez összesen 78 922 forint.

Garantált bér esetén:

– 11 800 forint nyugdíjjárulékot,
– 15 045 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot,
– valamint 35 843 forint szociális hozzájárulási adót
– és a kisadózó vállalkozásban 25 000 forint tételes adó fog fizetni.

Ez összesen 87 688 forint havonta.

Amikor ezzel az összeggel szembesülnek a vállalkozók, akkor szinte minden esetben megkérdezik, hogy miért nem fordítva van megállapítva a befizetési kötelezettség?

Nézzük meg, miként alakulna ez esetben a befizetés!

Kisadózó vállalkozás 50 000 forint tételes adót fizetne, míg a másik nem kisadózó vállalkozásában csak a felvett jövedelem után kellene járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni. Ha csak osztalékot venne fel, akkor nem lenne járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.

Azaz a jelenlegi szabály alapján havonta legalább 28 922, illetve 37 688 forinttal többet kell befizetni, szemben azzal, ha a kisadózó főállású vállalkozás 50 000 forintos tételes adófizetése érvényesülne.