Katás egyéni vállalkozás és munkaviszony: mikor, mit lehet számlázni a munkáltatónak?

Megosztás Tetszik

Egy varrodában dolgozó a napi 8 órás munkaviszonya mellett a munkáltatójától otthon elvégezhető munkát, varrni valót is kap, amit akkor csinál meg, amikor tudja, a saját gépével varr az otthonában, a munkaidején kívül. Ezt a munkát leszámlázhatja-e a munkáltatójának a katás egyéni vállalkozó? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.

Szakértőnk elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében adható.

A kata hatálya alá tartozó polgári jogi jogviszony, illetve a munkaviszony elhatárolása különösen nehéz azokban az esetekben, amikor a felek között párhuzamosan mindkét jogviszony fennáll.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról  2012. évi CXLVII. törvény 14. paragrafusának (1) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra kötelezett adózó között munkaviszony jött létre.

A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

c) a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra kötelezett személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. paragrafus 8. pont a) vagy g) alpontjai szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. paragrafus 8. pont a) vagy g) alpontjaiban említett jogviszonyok egyikében sem.

A megadott információk alapján a fenti körülmények közül kettőnél több is megvalósulni látszik a kérdés szerinti magánszemély esetében (a saját otthonában, a saját eszközeivel, saját munkaidőbeosztása szerint végzi a feladatokat, továbbá a megrendelő nem adhat utasítást a a tevékenységvégzés módját illetően), így a fentiek szerinti vélelem nagy valószínűséggel megdől, tehát a pluszmunka katás egyéni vállalkozóként is elvégezhető ugyanazon cégnek, amelynél munkaviszonyban dolgozik az érintett adózó.

Természetesen esetleges adóellenőrzéskor, tüzetesebb vizsgálat során feltárhatnak az ellenőrök olyan körülményeket, amelyek alapján munkaviszonynak minősíthető az adott jogviszony.