Kata vagy nem kata? Ez itt a kérdés

Megosztás Tetszik

Sokak számára még ma sem teljesen egyértelmű, hogy az év elejétől bevezetett új adózási forma előnyös-e vagy sem számukra. Cikkünkben a döntés meghozatalához próbálunk segítséget nyújtani, konkrét példát is bemutatva.

A 2012. évi CLVII. törvénnyel (továbbiakban Kata trv.) január 1-jétől bevezetett új adózási forma „első ránézésre” rendkívül vonzó lehet a vállalkozások számára, különösen azért, mert egy befizetéssel teljesíthető az egyébként sokféle közteher. Hiszen a szabályok szerint a kisadózó vállalkozás a kata megfizetésével teljesíti:

a) a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
b) a társasági adót,
c) a személyi jövedelemadót, az egyéni járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást,
d) a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást.
(Lásd Kata törvény 9. §)

A kata összege főállású kisadózó esetén havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózónál pedig havi 25 ezer forint.

Persze azt is tudni kell, hogy nem lehet mindenki főállású kisadózó, hiszen a Kata törvény 2. §-ának 8. pontja szerint főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének (sajnos ez a megfogalmazás egy állítás tagadását jelenti, ezért a jobb érthetőség kedvéért a törvény valós tartalmát zárójelben jelezzük):

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (munkaviszonya(i) heti 36 óránál kevesebb(ek)),
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nem nyugdíjas),
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön (EGT országban) biztosított személynek minősül (nem minősül biztosított személynek EGT országban),
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban (nem EGT országban) biztosítottnak minősül (nem minősül biztosított személynek kétoldalú egyezményes országban),
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, (az adott időpontban nem tartozott a felsorolt csoportokba) vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű (az e.) pontban jelzett időpont után 50 százalékot meghaladó mértékű minősítés alapján rokkantsági ellátást kap).
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mnutatjuk be, mely esetekben éri meg a katát választani, s mikor lehet kedvezőbb a téynleges vállalkozói jövedelem szerinti adózás.