Ezért változik a kata-törvény: itt az NGM indoklása

Megosztás Tetszik

A jelenleg hatályos definíció szerint is többségében ugyanazok minősülnek főállású katásnak, mint a jövő évre tervezett adótörvény-módosításokat tartalmazó csomagban javasolt új fogalom-meghatározás után, amely – ellentétben az érvényes jogszabállyal – nem a főállású, hanem a nem főállású katásokra vonatkozóan fogalmazza meg az egyes kritériumokat – reagált a lapunkban megjelentekre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Nincs szó tehát arról, hogy a kritériumok módosítása azt jelentené, belátta hibáját a szaktárca.

A jelenleg hatályos, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontja a főállású kisadózó fogalmát határozza meg. E szerint főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

•         legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,
•         nyugdíjas,
•         külföldön biztosított,
•         megváltozott munkaképességű.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez a megfogalmazás úgy értelmezhető, hogy amennyiben a magánszemély nem felel meg a felsorolt feltételek egyikének sem, akkor főállású kisadózó. Ebből adódóan, ha a magánszemély megfelel a felsorolt feltételek valamelyikének, akkor nem minősül főállású kisadózónak (azaz utána csak 25 ezer forint tételes adót kell havonta fizetni).

Egyes okleveles adószakértők szerint viszont az, hogy valaki nem felel meg a felsorolt feltételek „valamelyikének”, nem azonos azzal, hogy nem megfelel meg a felsorolt feltételek „egyikének sem” – véleményük szerint az utóbbi megfogalmazás lett volna a helyes az idei évben hatályos törvényszövegben. A felsorolt feltételek „valamelyike” ugyanis biztosan nem teljesül, a kisadózó nem lehet egyszerre heti 36 órában biztosított, ezzel egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató, külföldön biztosított, más tagállamban biztosított, valamint rokkantsági ellátásban részesülő.

A beterjesztett törvényjavaslatban az NGM alapjaiban módosítaná a fogalom-meghatározást. Az új rendelkezés már nem azt határozná meg, ki minősül főállásúnak, hanem azt, hogy ki számít nem főállásúnak. Az új törvény szerint „főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló kisadózó jogállást is.

Vagyis a megváltozott törvényszöveg szerint az a kisadózó nem főállású, aki a felsorolt feltételek bármelyikének – akár többnek is egyszerre – megfelel.

Az NGM szerint a szövegmódosítás nem változtat a jogszabályhely jelentésén, és a levonható logikai következtetés is azonos lesz a korábbival: ha a magánszemély megfelel a felsorolt feltételek valamelyikének, akkor nem minősül főállású kisadózónak (azaz utána csak 25 ezer forint tételes adót kell havonta fizetni). A tárca tehát nem ért egyet az említett okleveles adószakértői értelmezéssel, véleménye szerint látható, hogy a javasolt jogszabály-módosítást sem ez a felvetés indukálta.

A módosítás lényegi eleme, hogy a javaslat elfogadása esetén azok a vállalkozók, akiket több munkaviszonyukban együttesen foglalkoztatnak legalább 36 órában, illetve akik más vállalkozásban már biztosítottak, nem lesznek főállású kisadózók, és ezért utánuk havonta nem 50, hanem 25 ezer forint lesz a tételes adó mértéke – emeli ki a minisztérium.

A szaktárca szerint a gyakorlatban nem vetett fel kérdéseket a jogszabály jelenlegi szövege. Ezt bizonyítja, hogy 2013-ban megközelítően 80 ezer vállalkozás helyesen döntötte el, ki minősül főállású kisadózónak, és ki nem.

Utóbbi kijelentés ugyanakkor további kérdést vet fel, mégpedig azt, feltétel nélkül elfogadható-e az, hogy a katás vállalkozások helyesen döntötték el, főállásúnak vagy nem főállásúnak minősülnek-e. A kata adóalanyiság bejelentésére is szolgáló nyomtatványon ugyanis a kisadózóknak kell megjelölniük, hogy főállásúnak számítanak-e. Ugyan a törvény előírja, hogy a bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásnak arról, főállásúnak minősül-e a kisadózó, a főállású kisadózói jogállás tényét az adóhatóságnak kell megállapítania, amiről a nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatni kell a kisadózó vállalkozást.

A nyomtatvány azonban nem tartalmaz olyan részt, ahol meg kellene jelölnie a vállalkozásnak, hogy a bejelentett kisadózó legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll-e, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e, külföldön biztosított személy-e, más tagállamban biztosítottnak minősül-e, baleseti, rokkantsági nyugdíjra jogosult-e, rokkantsági ellátásban részesül-e. Felmerül a kérdés: e nélkül hogyan tudja megállapítani az adóhatóság annak a tényét, hogy az adott kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem?

Korábbi cikkünket ITT olvashatja el.