Bonyodalmak a kisvállalati adóban: válaszok fontos kérdésekre

Megosztás Tetszik

Mi számít bele a nyitó évben a kisvállalati adó alapjába meglévő hitel, kölcsön esetén? – tudakolta olvasónk. A nem egyszerű kérdésre Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.

A kiva törvény 20.§ (14) "átmeneti" bekezdése szerint jól értelmezem-e, hogy egy kft. hosszú lejáratú kötelezettségei között a 2013. év eleji (ez volt a törvény hatálya alá kerülés időpontja) nyitó értéken szereplő bárminemű kölcsön, hitel teljes nyitó összegével növelni kell a kiva adó alapját? Vagy csak a 2013-ban visszafizetett összegekkel? Mi számít ebben – a kezdő –évben "arányos értéknek"? Minden kölcsön nyitó értékével kell-e korrigálni, ideértve a régebbi évekről meglévő lízingszerződések 2013. évi nyitó kötelezettségeit is?

A kisvállalatok adójáról (kiva) szóló törvény szerint a pénzforgalmi eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön visszafizetése, (illetve arányos része), ha a kölcsön, illetve hitel felvételekor csökkentették az adó alapját, (20.§ /5/ bekezdés a. pont). Az átmeneti szabályok szerint a kiva hatálya alá kerülésnél módosító tételként a törvény hatálya alá kerüléskor kimutatott kölcsön „nyilvántartás szerinti (arányos) értéket kell figyelembe venni” (20.§/14/ bekezdés).

A hivatkozott esetben nem az általános szabályról, hanem az átmenetről van szó (20.§ 14 bekezdés), amely szerint a kiva hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értéket kell figyelembe venni. A törvény pontosan nem definiálja az arányos részt. A pénzforgalmi szemlélet szerinti logika azonban számszerűen csak akkor áll fenn, ha a visszafizetett kölcsönösszeggel növelik az adó alapját, hiszen ebben az esetben, ha X összeggel csökkent a pénzforgalmi eredmény nyitás miatti kölcsön adóévi törlesztése esetén, akkor ennek nincs meg a párja a kiva rendszerében, és az időbeli egyezőség is akkor áll fenn, ha a visszafizetés összege – azaz X – növeli az adó alapját.

Ha a nyitó kölcsön például 4 millió forint, ennek az arányos visszafizetésekor, a visszafizetés arányának megfelelő rész növeli az adóalapot. Például, ha visszafizetnek 1 millió forintot, ami 25 százalék, akkor ugyanezzel a 25 százalékkal – 1 millió forinttal – tudja növelni a kiva alapját. Ha a teljeset visszafizetik, akkor az arány 100 százalék, tehát az egész növeli az adóalapot.

Ezzel gyakorlatilag a KIVA időszak előtti kötelezettségek pénzforgalmi hatásának semlegesítése történik meg időben arányosan elosztva, a fizetés ütemének megfelelően. A kölcsön, hitel fogalmára nincs külön definíció, így figyelembe véve a törvény 15.§-a számviteli alapelvét, azokat is a számviteli törvény fogalmai szerint kell értelmezni.

A törvényi megfogalmazás egyszerűbben érthető lenne a hivatkozott (arányos) kifejezés nélkül. Ugyanakkor olyan nézettel (előadással) is lehet találkozni, amely az arányos részt úgy magyarázza, hogy a kölcsön összegét osztani kell a futamidővel és az lesz az arányos rész, amit figyelembe lehet venni az adóalap korrekcióknál. Ebben az esetben azonban semmilyen pénzforgalmi számszaki logika nem érvényesülne.