A nap kérdése: katásként vagy átalányadózóként éri meg jobban a kriptovaluta-kereskedés?

Megosztás Tetszik

Egyre több kérdés érkezik mostanában az Adózóna szakértőihez, amelyben arra kíváncsiak az olvasók, hogy milyen adózási formában érné meg jobban számukra a kritovalutakereskedés. Kiss Péter, a TruTax Kft. adószakértője válaszol egy gyakran felmerülő kérdésre.

Olvasónk kérdése:

"Másodállású, alanyi mentes egyéni vállalkozó 2022-ben új tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel is foglalkozik majd. El kell dönteni, hogy katára vagy átalányadózásra jelentkezzen-e be. A katánál ezen tevékenységnél is figyelni kell-e 3 millió forintos korlátot? Valószínűleg ebből a tevékenységéből származó bevétele meghaladja majd ezt az értékhatárt, és ha a 40 százalékos adófizetéssel számolni kell, akkor az átalányadózást érdemes választania. A kriptokereskedés tárgyi mentes tevékenység? Az alanyi adómentességi bevételi értékhatárnál (12 millió forint) figyelembe kell-e venni a kriptovaluta-kereskedésből származó bevételt?"

Szakértőnk felhívta a figyelmet arra, hogy mindenre kiterjedő választ csak az ügy és a dokumentumok részletes tanulmányozása után lehet adni.

Mivel nem derül ki, hogy mi a kérdésben említett vállalkozás alaptevékenysége, és hogy az alaptevékenységből és a kriptovaluta-kereskedésből mekkora bevétel, költség, nyereség származik, illetve hogy a bevétel kifizetőtől származik vagy sem, nem tudunk állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik adózási forma lenne számszakilag a kedvezőbb. Javasolt becslést készíteni a lehetséges szcenáriókra (várható bevételi és költségszintek alapján).

Alapesetben, ha kataalanyként kívánja a vállalkozási tevékenységét kifejteni, akkor kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő kifizetőnként figyelembe kell venni a 3 millió forintos értékhatár korlátot.

A kriptovaluta-kereskedés valóban tárgyi adómentes tevékenységnek számít általános forgalmi adó szempontból. A 12 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárnál minden, az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték forintban kifejezett és éves szinten göngyölített értékét figyelembe kell venni.

Ugyanakkor az áfatörvény 188. paragrafusának (3) bekezdése meghatároz olyan bevételeket, amelyek ebbe a körbe nem tartoznak bele (például tárgyieszköz-értékesítés, azok a pénzügyi, biztosítási stb. tevékenységek, amelyek az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdésének a)-g) alpontjaiba tartoznak). Szakértőnk meglátása szerint a kriptovaluta-kereskedési bevétel feltehetőleg valamelyik kivételbe sorolható, ezzel kapcsolatban javasolja kikérni a NAV vagy a Pénzügyminisztérium írásos állásfoglalását.

A témával kapcsolatban még az alábbi linkeken keresztül tájékozódhat:

A kriptovalutáról – adózási és számviteli szempontból
Adótörvénycsomag: így változnak az szja-szabályok
Bitcoin-kriptovaluta és a szocho
Kriptovalutában kapott jövedelem utáni adózás
Kriptovaluta vállalkozói tevékenységben