A kiva alapja: ezért nem számít a minimum járulékalap a munkaviszonyos dolgozóknál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A 2020/9. számú adózási kérdés (amelyet október 12-én tett közzé honlapján az adóhatóság) rögzíti, hogy a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni. Az adózási kérdésben található levezetés kapcsán érdemesnek gondoljuk bemutatni a kivaalap és a járulékalap kapcsolatát.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetések növelik a kisvállalati adó alapját.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének értelmében a jogszabályi hely alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül

  • azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
  • tag esetén a Tbj. 4. paragrafus 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. paragrafusa szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
  • a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
  • a szochotörvény 1. paragrafus (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pont) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pont) éves összege.

Az első pont alapján tehát azokat a személyi jellegű ráfordításokat lehet adóalapként figyelembe venni, amelyeket biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (Tbj. 6. §) alapján fizetnek ki, és járulékalapot képeznek (Tbj. 27. §).

Ez alapján a kiegészítő tevékenységűnek minősülő személyek (például nyugdíjas társas vállalkozók) számára kifizetett – főszabály szerint egyébként járulékalapként figyelembe veendő – jövedelmet tehát szintén számításon kívül lehet hagyni a kivaalap meghatározása során.   

A munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékalapja pedig az említett feltételrendszer első eleménél „bukik el” mint adóalap-növelő tényező, mivel nem tekintendő személyi jellegű ráfordításnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a számviteli törvény vonatkozó rendelkezésével támasztjuk ezt alá!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelők járuléka költség vagy sem?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kapcsolt vállalkozás – kata

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close