30 találat a(z) minimum járulékalap cimkére

Cikk

Főszabály szerint a járulékbevallást és -fizetést csak a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell teljesíteni, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint. A főszabály alóli kivétel a munkaviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, amelyek esetében tényleges jövedelem hiányában – a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti minimális járulékalapra vonatkozó szabályok alapján – is fennáll a járulékfizetési kötelezettség, tehát mindenképpen le kell róni a járulékot.

Cikk

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeinek a megállapítása során a bevételből kell kiindulni, amelynek keletkezése gyakran eltérhet a munkavégzés tényleges időszakától. Így nem ördögtől való az sem, hogy a keresőképtelenség időszaka alatt a vállalkozó bevételt szerez. Írásunkban ennek a helyzetnek a járulékfizetéssel kapcsolatos vonzatával foglalkoznunk, röviden kitérve a táppénzjogosultságra is.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke sorsa tag kilépésekor

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Negatív tőke rendezése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Hallgató jogviszony 2608 bevallásban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink