30 találat a(z) minimum járulékalap cimkére

Cikk

Főszabály szerint a járulékbevallást és -fizetést csak a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell teljesíteni, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint. A főszabály alóli kivétel a munkaviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, amelyek esetében tényleges jövedelem hiányában – a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti minimális járulékalapra vonatkozó szabályok alapján – is fennáll a járulékfizetési kötelezettség, tehát mindenképpen le kell róni a járulékot.

Cikk

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeinek a megállapítása során a bevételből kell kiindulni, amelynek keletkezése gyakran eltérhet a munkavégzés tényleges időszakától. Így nem ördögtől való az sem, hogy a keresőképtelenség időszaka alatt a vállalkozó bevételt szerez. Írásunkban ennek a helyzetnek a járulékfizetéssel kapcsolatos vonzatával foglalkoznunk, röviden kitérve a táppénzjogosultságra is.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

KIVA mentesített készpénzkészlet

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

NEAK bértámogatás iparűzésiadó-alap-e?

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink