hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adócsomag: változások a jövedéki szabályokban – 2. rész

  • Laczi Ferenc igazságügyi jövedéki szakértő

A Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában kihirdetésre került az új adócsomag, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény. A hivatkozott törvény több adójogszabályt, köztük a jövedéki adótörvény rendelkezéseit is módosította, továbbá egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosítása is helyet kapott a jogszabályban. Cikkünkben a könnyítéseket és az adómérték-változásokat vesszük górcső alá.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (Jöt.) érintő módosítások részben a gyakorlatban felmerült problémák rendezését, részben könnyítések, egyszerűsítések bevezetését, a korábban rendeleti szinten szabályozott adómértékek törvénybe történő átemelését célozzák, de sajnos az energiatermékek körében – az uniós minimumadó-mértékeknek való megfelelés okán – adómérték-emelésre is sor került.

Adócsomag: változások a jövedéki szabályokban – 1. rész

Könnyítések

A hatályos jövedéki jogszabályok az egyes jövedéki termékekre két típusú adóügyi jelzés alkalmazását írják elő. Az alkoholtermék és a dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátásának feltétele a zárjegy alkalmazása, míg a csendes borra és az egyéb csendes erjesztett italra – meghatározott kiszerelési egység felett – hivatalos zár alkalmazandó. Mindkét adóügyi jelzés alkalmazásában könnyítést hoztak a megváltozott jövedéki szabályok.

Az alkoholtermék importálása esetén a zárjegyek felhelyezésére kialakult egyik gyakorlat, hogy a zárjegyeket az importáló – vámeljárás keretében – kiszállítja harmadik országba, ahol a gyártó helyezi fel a zárjegyeket az importált tétel palackjaira és zárjegyeztetten érkeznek be a termékek belföldre, így kérik a szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelést.

A másik gyakorlat szerint az alkoholtermékek zárjegy nélkül érkezik be, ami kissé bonyolultabb eljárás az importáló számára. A Jöt. 74.§ (1) bekezdés felvezető mondata szerint az alkoholterméket zárjeggyel ellátva lehet importálni, vagyis a szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelés feltétele, hogy a zárjegyek rajta legyenek a palackokon. Ha ez a feltétel nem áll fenn, akkor a szabadforgalomba bocsátást elvégezni nem lehet, tehát módot kell találni arra, hogy a zárjegyek felkerüljenek a csomagolásra még a vámkezelés előtt.

Erre a gyakorlatban három lehetőség kínálkozott. Mindhárom lehetőség vámjogi vonatkozású, hisz a szabadforgalomba bocsátás vámkezelésig az áruk nem uniós áru státuszban vannak, így azokra az Uniós Vámkódex szabályai alkalmazandók. Az egyik lehetőség a vámraktározás, a másik az átmeneti megőrzés, ami alatt a zárjegyek felkerülhetnének a palackokra, s ezt követően lehet kezdeményezni a szabadforgalomba bocsátást. A vámraktározás és az átmeneti megőrzés alkalmazása a gyakorlatban azért aggályos, mert mind a vámraktározási eljárásban tárolt, mind az átmeneti megőrzésben lévő árun – fő szabály szerint – csak állagmegóvó eljárások, műveletek alkalmazhatók, tehát a zárjegyezést nem igazán támogatják. A harmadik lehetőség, amikor adófelfüggesztéssel történik meg a vámkezelés, ez esetben a vámkezelésnek nem feltétele a zárjegyek felhelyezése, majd a vámkezelés helyéről adófelfüggesztési eljárásban kerül továbbításra az áru adóraktárba, itt kerül sor a zárjegyek felhelyezésére, majd ezt követően kerül a termék szabadforgalomba bocsátásra az adóraktár engedélyes által. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy az adófelfüggesztéssel vámkezelt jövedéki terméket bejegyzett feladói engedéllyel lehet feladni a fogadó adóraktárba, ahol sor kerül a zárjegyezésre és a szabadforgalomba bocsátásra. Vagyis többszereplős az ügylet, ebből következően költségesebb is, a plusz adminisztrációkról nem is beszélve. Az importőröknek tehát nem volt könnyű dolguk, ha zárjegy nélkül érkezett meg részükre az importált alkoholtermék.

Ezt a helyzetet szűnteti meg a Jöt. 74. § új (1a) bekezdése azzal, hogy az importáló számára lehetővé teszi a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését a vámkezelést követően a jövedéki engedélyes belföldi telephelyén, amennyiben azt előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Mivel a törvényi rendelkezés nem tér ki a bejelentés módjára, teljesítésének határidejére, adattartalmára, így várhatóan a végrehajtási rendelet teszi majd teljessé az alkalmazandó szabályrendszert.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a könnyítéseket jelentő további fő módosításokat, valamint a 2023. december 31-éig érvényben lévő, valamint a 2024. január 1-jétől életbe lépő adómértékeket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Anya kapcsolt vállalkozása a leány kapcsolt vállalkozásának minősül-e?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink