hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bevezetés előtt az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

  • adozona.hu

A karbonvámra (CBAM) vonatkozó átmeneti időszak 2023. október 1-jével indul. A mechanizmus alapjául szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendeletet 2023. május 16-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Andersen Magyarország összefoglalta a legfontosabb rendelkezéseket.

Az összefoglaló nevükön „környezetvédelmi vagy zöld adók” az energiára, a közlekedésre, a környezetszennyezésre és a természeti erőforrásokra kivetett adókat foglalják magukban. A környezetvédelmi szempontú adóztatás Uniós és tagállami szinten egyaránt elősegíti az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését azáltal (úgynevezett „Irány az 55 százalék”), hogy ösztönzi a tisztább és a környezetet kevésbé terhelő energiára és iparra, továbbá a fenntarthatóbb szokásokra való áttérést.

A „szennyező fizet” elvét követve a zöld adóknak hatásukat tekintve magasabb mértékűnek kell lennie azok esetében, akik a legtöbbet fogyasztják. Cél e körben az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése is, ezáltal a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi ambíció közötti szinergiák maximalizálása.

Az Uniós törekvések ellenére az Európai Unióba irányuló importba beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátás folyamatosan nő, veszélyeztetve így a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási (ÜHG) lábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Ennek következtében a kibocsátásáthelyezési kockázat mindaddig fennáll, amíg a harmadik országok nem törekednek az Unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi ambíciók elérésére. Kibocsátásáthelyezésről beszélünk, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba helyezik át termelésüket, ahol nem kellően szigorúak a kibocsátási korlátozások, vagy ha az említett országokból származó importtermékek olyan egyenértékű termékek helyébe lépnek, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) szempontjából kevésbé intenzívek.

Ebben az összefüggésben a karbonvám létfontosságú kezdeményezés, amely a szén-dioxid-kibocsátás áthelyezésének megakadályozása érdekében árat szab az Európai Unióba importált, egyes szén-dioxid-intenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra.

A karbonvám alól kivételt képeznek olyan országok (pl. Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland), melyekre nem kell alkalmazni a CBAM kvótát. Ezen túl kivételt képeznek még az Unió vámterületéhez nem tartozó, de az Európai Unióhoz területileg kapcsolódó autonóm vagy különleges jogállású területek, illetve exklávék közül Büsingen, Helgoland, Livigno, Ceuta és Melilla. A karbonvám összege pedig meghatározott feltételek teljesülése esetén a termék előállítási országában megfizetett, hasonló rendeltetésű szén-dioxid-ár összegével csökkenthető.

A CBAM a vámokhoz hasonlítható, mivel elsősorban az uniós importőröket érinti az importált termékekbe beágyazott, a kibocsátáshoz kapcsolódó új adminisztratív terhek és költségek révén. A fentieken túl a CBAM az Uniós piacot is érinti, mivel – általában véve – a pénzügyi kiigazítások miatt az import drágulni fog, és kiegyenlíti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó Uniós gyártók versenyfeltételeit.

A legfrissebb fejlemények

Az Európai Parlament és a Tanács 2023. május 10-i (EU) 2023/956 rendelete az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról biztosítja a karbonvám alkalmazásának és végrehajtásának jogalapját.

A mechanizmus kezdetben bizonyos olyan áruk és kiválasztott prekurzorok behozatalára vonatkozik majd, amelyek előállítása szén-dioxid-intenzív és a kibocsátás áthelyezés legjelentősebb kockázatának van kitéve. Ezek a következők: cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia és hidrogén (utóbbit a közelmúltban építették be, mivel főként szénből állítják elő az Unió szempontjából harmadik országokban). Ezzel, a fentiekben részletezett kibővített alkalmazási körrel a CBAM végül az EU kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának több mint 50 százalékát lefedi majd. A megállapodás értelmében a CBAM átmeneti időszakára vonatkozó rendelkezések 2023. október 1-jével lépnek hatályba.

Az átmeneti időszak közeledtével az Európai Bizottság közzétette végrehajtási rendelet tervezetét 2023. június 13-án a CBAM rendelet kapcsán. Noha a dokumentum jelenleg tervezeti státuszban áll, nagyobb volumenű változás feltehetően már nem lesz a normaszövegben. A tervezettel összefüggő társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő 2023. július 11-én zárult.

Szankciók

Az importőröknek ekképp meg kell kezdeniük a felkészülést az átmeneti időszakra, mivel a jelentéstételi kötelezettségüknek már ez idő alatt is eleget kell tenniük. Ebben az értelemben az importőrök számára a legfontosabb kihívások a beágyazott kibocsátások megbízható kiszámításához és a harmadik országokban fizetett szén-dioxid-árra vonatkozó információk összegyűjtéséhez kapcsolódnak. A jelentéstételi kötelezettségek be nem tartása miatt még az átmeneti időszak alatt is bírság szabható ki.

A Rendeletben meghatározottak szerint azon CBAM-nyilatkozattételre köteles személy, amely nem adja vissza minden év május 31-éig a megelőző évre irányadó CBAM-tanúsítványt, bírsággal sújtható.

A bírság tekintetében az EU ÜHG-rendeletben meghatározott többletkibocsátási bírság szolgál kiindulási alapként, amely 100 EUR tételt jelent szén-dioxid tonna egyenértékenként. Ugyanakkor a Rendelet azt is kimondja, hogy a többletkibocsátási bírság három-ötszörösét kell kitennie a bírságnak amennyiben a CBAM-nyilatkozattevőtől eltérő személy hoz az Unió vámterületére árut anélkül, hogy a Rendelet szerinti kötelezettségeinek eleget tett volna.

Megemlítjük, hogy a kijátszásra irányuló gyakorlatok kezelésére is mechanizmust állít fel a Rendelet. llyen például az árukkal való kereskedelem mintájának megváltoztatása, illetve az áruk olyan jellegű módosítása, amelynek következtében nem tartoznak a karbonvám tárgyi hatálya alá KN-kódjuk szerint, vagy olyan szétbontása a küldeményeknek, hogy azok a 150 eurós küszöbértéket ne haladják meg. Az ilyen gyakorlatok észlelése esetén az érintett értesítheti az Európai Bizottságot.

Fontos hangsúlyozni, hogy függetlenül attól, hogy elsőre valamely termék nem tűnik a karbonvám hatálya alá tartozónak, még könnyen érintetté válhat, hiszen a jelenleg lefektetett termékkör kihatással lehet minden egyéb, jelenleg még nem érintett termékcsoportra.

Összességében elmondható, hogy a karbonvám eredményeként jelentősen meg fog drágulni az importőrök oldalán az érintett termékek behozatala az Unió vámterületére, ez a jelenség pedig minden bizonnyal tovább is gyűrűzik, a leginkább érintve ezáltal például a gépipart és az építőipart, továbbá jelentős kihatással lehet a fotovoltaikus erőművekre, valamint a mezőgazdaságra és a kerámiaiparra is, illetve az alumínium révén például a csomagolóanyagokra.

Átmeneti időszak, majd állandó rendszer

Az átmeneti időszak alatt az áruk importőreinek csak az importjukba ágyazott üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását kell jelenteniük (közvetlen és közvetett kibocsátás), anélkül, hogy pénzügyi kifizetéseket vagy kiigazításokat kellene egyelőre eszközölniük. A megállapodás szerint a közvetett kibocsátások az átmeneti időszakot követően néhány ágazat (cement és műtrágya) esetében – egy időközben meghatározandó módszertan alapján – a karbonvám hatálya alá fognak tartozni.

Az átmeneti időszak célja, hogy kísérleti és tanulási időszakként szolgáljon valamennyi érdekelt fél – beleértve az importőröket, a gyártókat és a hatóságokat – számára, és hogy hasznos információkat gyűjtsön a beágyazott kibocsátásokról a végleges módszertan kiigazításához. Amint az állandó rendszer 2026. január 1-jén hatályba lép, az importőröknek minden évben be kell majd jelenteniük az előző évben az EU-ba importált áruk mennyiségét és a beágyazott üvegházhatású gázok mennyiségét. Ezt követően a megfelelő számú CBAM-tanúsítványt kell leadniuk, amely egy ellenérték fejében megvásárolandó vagyoni értékű jog lesz.

A tanúsítványok árát az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) kibocsátási egységek heti átlagos árverési árának alapul vételével számítják ki, amelyet a kibocsátott CO2 után tonnánként, euróban fejeznek ki. Az EU ETS szerinti ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetése a karbonvám fokozatos bevezetésével párhuzamosan történik a 2026–2034 közötti időszakban.

Mire számíthatunk?

A karbonvám átmeneti rendszerének felülvizsgálata a végleges és állandó mechanizmus hatálybalépése előtt lezárul. Hasonlóképpen a karbonvám termékkörét is felülvizsgálhatják annak felmérése érdekében, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban előállított egyéb áruk, például bizonyos feldolgozott termékek, polimerek vagy szerves vegyi anyagok bevonása megvalósítható-e.

A karbonvám minden bizonnyal új adminisztratív terheket és többletköltségeket jelent majd az érintett importőrök számára.

Minden érintett importőrnek, aki valamely tagállamban letelepedett, az Unió vámterületére történő áru behozatala előtt ún. CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti kérelmet szükséges benyújtania. Ha pedig nem telepedett le valamely tagállamban, akkor a közvetett vámjogi képviselőnek kell benyújtania a fenti kérelmet.

A kérelmek benyújtása a CBAM-nyilvántartáson keresztül fog történni, ennek eredményeként pedig a tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi a személyt a CBAM-nyilvántartásban.

A leginkább érintett logisztikai láncolatok az olyan országokból érkező árukra vonatkoznak majd, mint Oroszország, Ukrajna, Törökország, Kína, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság. A CBAM-mal érintett országok szempontjából azt is meg kell említeni, hogy egyes országokat nem összexport intenzitása miatt érint súlyosabban az új kötelezettség, hanem arra tekintettel, hogy a tárgyi hatályba tartozó árut nagy mértékben az Unió területére hozza be. Utóbbi esetkörre jó példa Mozambik, amely exportjának közel 20 százalékát az EU-ba irányuló alumínium teszi ki, illetve Szerbia és Bosznia Hercegovina, amely országok exportjának több mint 5 százaléka az EU-ba irányuló CBAM-köteles vas és acél, villamosenergia, illetve alumínium.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidő-nyilvántartás elektronikusan

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyesületi tag bejelentése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Színházjegy elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink