Elveszített adóraktári engedély – jogvita a Kúrián

adozona.hu

2020.11.19., 10:08 Frissítve: 2020.11.19., 07:32

Tetszik

Az adóraktári engedély tulajdonosa azért perelt, mert álláspontja szerint szerződő partnere számlatartozása miatt veszítette el az engedélyt. A Kúria döntött az ügyben.

A Kúria sajtóközleménye szerint a Pfv. V. 20.906/2020/5. számú ügyben a felperes és az alperes közötti letéti szerződés alapján a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy telephelyén a letevő tulajdonában álló gázolajat letéti őrzésbe veszi, tárolja, kezeli, megőrzi, továbbá a szerződés megszűnésekor a szerződésben foglaltak szerinti mennyiségben és a megőrzött minőségben a letevő rendelkezésére bocsátja.

A letéti szerződés lehetővé tette, hogy a letevő a betárolásra kikötött kapacitást ne vagy ne teljes mértékben használja ki, ebben az esetben a tárolási díj 80 százalékát készenléti díjként volt köteles teljesíteni.

Az alperes a tárolót nem vette igénybe, és a felperes késedelmesen kiállított számláit sem fizette meg.

A hatóság az adóraktári engedélyes tevékenység folytatását azzal engedélyezte a felperesnek, hogy 300 millió forint jövedéki biztosítékot ajánl fel.

A felperestől a hatóság az az adóraktári engedélyt visszavonta, mert jövedékiadó-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bankgarancia összegéből szedte azt be a hatóság, és a bankgarancia visszapótlására nem került sor.

A felperessel szemben felszámolási eljárás indult, amelynek eredményeként jogutód nélkül megszűnt.

A felperes mint engedményes számlatartozásból és kártérítésből álló követelést érvényesített az alperessel szemben.

A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest a számlákban szereplő összeg arányos részének felperes javára történő megfizetésére, ugyanakkor a kártérítési követelést elutasította.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és az alperes közötti szerződés megszűnésének oka az volt, hogy a felperes elveszítette az adóraktári engedélyét, így erre figyelemmel a szerződés teljesítésére engedély hiányában nem volt lehetőség. Ha a felperest a szerződés megszűnésével összefüggésben kár érte, az nem az alperes azon – egyébként szerződésszegő – magatartására vezethető vissza, hogy az esedékessé vált készenléti díjakat nem fizette meg.

Önmagában a készenléti díjak alperes általi megfizetése nem biztosította volna a súlyos likviditási problémákkal küszködő felperes működésének feltételeit – olvasható a kuria-birosag.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.