hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elveszített adóraktári engedély – jogvita a Kúrián

  • adozona.hu

Az adóraktári engedély tulajdonosa azért perelt, mert álláspontja szerint szerződő partnere számlatartozása miatt veszítette el az engedélyt. A Kúria döntött az ügyben.

A Kúria sajtóközleménye szerint a Pfv. V. 20.906/2020/5. számú ügyben a felperes és az alperes közötti letéti szerződés alapján a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy telephelyén a letevő tulajdonában álló gázolajat letéti őrzésbe veszi, tárolja, kezeli, megőrzi, továbbá a szerződés megszűnésekor a szerződésben foglaltak szerinti mennyiségben és a megőrzött minőségben a letevő rendelkezésére bocsátja.

A letéti szerződés lehetővé tette, hogy a letevő a betárolásra kikötött kapacitást ne vagy ne teljes mértékben használja ki, ebben az esetben a tárolási díj 80 százalékát készenléti díjként volt köteles teljesíteni.

Az alperes a tárolót nem vette igénybe, és a felperes késedelmesen kiállított számláit sem fizette meg.

A hatóság az adóraktári engedélyes tevékenység folytatását azzal engedélyezte a felperesnek, hogy 300 millió forint jövedéki biztosítékot ajánl fel.

A felperestől a hatóság az az adóraktári engedélyt visszavonta, mert jövedékiadó-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bankgarancia összegéből szedte azt be a hatóság, és a bankgarancia visszapótlására nem került sor.

A felperessel szemben felszámolási eljárás indult, amelynek eredményeként jogutód nélkül megszűnt.

A felperes mint engedményes számlatartozásból és kártérítésből álló követelést érvényesített az alperessel szemben.

A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest a számlákban szereplő összeg arányos részének felperes javára történő megfizetésére, ugyanakkor a kártérítési követelést elutasította.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és az alperes közötti szerződés megszűnésének oka az volt, hogy a felperes elveszítette az adóraktári engedélyét, így erre figyelemmel a szerződés teljesítésére engedély hiányában nem volt lehetőség. Ha a felperest a szerződés megszűnésével összefüggésben kár érte, az nem az alperes azon – egyébként szerződésszegő – magatartására vezethető vissza, hogy az esedékessé vált készenléti díjakat nem fizette meg.

Önmagában a készenléti díjak alperes általi megfizetése nem biztosította volna a súlyos likviditási problémákkal küszködő felperes működésének feltételeit – olvasható a kuria-birosag.hu-n.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

MOHU kompenzációs díj

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Bérleti díjon felüli tételek számlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Számlabefogadó felelőssége

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink