Költözés harmadik országból az EU-ba: ezek az igénybe vehető kedvezmények

Megosztás Tetszik

Az Európai Unión kívüli országokból – már az Egyesült Királyságból is – behozni kívánt, nem uniós árukat az Európai Unió területén történő felhasználásuk érdekében „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kell vonni, ami általános esetben vám- és áfafizetési kötelezettséget eredményez. Ha valaki szokásos lakóhelyét egy Európai Unión kívüli, harmadik országból áthelyezi az Európai Unióba, úgy bizonyos, meghatározott körülmények között vámmentesség biztosítható – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A szokásos lakóhelyüket harmadik országból a Közösségbe áthelyező természetes személyekhez tartozó személyes vagyontárgyak végleges behozatalát a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet (vámmentességi rendelet) II. cím I. fejezete szabályozza.

1. Személyes vagyontárgyak köre

Azok a személyes vagyontárgyak, amelyeket a szokásos lakóhelyüket harmadik országból – például az Egyesült Királyságból – az Európai Unió vámterületére áthelyező természetes személyek hoznak be, behozatali vámoktól mentesek.

Személyes vagyontárgynak minősül bármely, az érintett személyek személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő tulajdon, melyek körébe különösen a következők tartoznak:

• háztartási célú ingóságok, vagyis az érintett személyek személyes használatára vagy háztartási igényeik kielégítésére szánt személyes ingóság, ruhanemű, lakberendezés és felszerelések,

• kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kempinglakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek.

A rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a személyes vagyontárgyak körébe tartoznak.

Nem tüntethetők fel személyes vagyontárgyként, jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva olyan árucikkek, melyeket kereskedelmi céllal hoznak be.

A mentesség szempontjából a személyes vagyontárgyaknak meg kell felelni az alábbi feltételeknek:

• a körülmények által indokolt különleges eseteket kivéve, az érintett személy birtokában van, továbbá

• nem fogyasztható áruk esetén, amit az érintett személy a korábbi szokásos lakóhelyén legalább hat hónapig használt azt az időpontot megelőzően, hogy a feladási harmadik országban a szokásos lakóhelye megszűnt,

• ugyanazt a célt szolgálja az új szokásos lakóhelyén.

Nem adható mentesség a következőkre:

• alkoholtartalmú termékek,

• dohány és dohánytermékek,

• kereskedelmi szállítóeszközök,

• foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt cikkek, kivéve az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök.

2. A mentességre való jogosultság igazolása

A mentesség csak olyan személyeknek adható meg, akiknek a szokásos lakóhelye folyamatosan legalább tizenkét hónapos időtartamig az Európai Unió vámterületén kívül volt, ezt a tényt azonban a vámhatóság felé kétséget kizáróan igazolni kell. Igazolásként benyújtható például a harmadik országban található lakóingatlan kapcsán bérleti szerződés, adásvételi szerződés, lakcímet igazoló okmány, közüzemi számla, nagykövetség által kiállított igazolás stb.

Mindemellett kétséget kizáróan igazolni kell azt is, hogy a természetes személy az Európai Unió területén lakóhelyet létesített. Ennek igazolására elfogadható többek között a Magyarország illetékes hatóságai által kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány, bérleti szerződés, munkaszerződés stb.

Az a tény, hogy valakinek Magyarországon bejelentett állandó lakóhelye van (lakcímkártyával rendelkezik), nem jelenti kétséget kizáróan azt, hogy a szokásos lakóhelye, azaz a létérdekeinek állandó központja is Magyarországon található. Ezért a Magyarországon bejelentett állandó lakóhely önmagában nem alapozza meg az Európai Unió területén történt letelepedés – tehát a szokásos lakóhely tényleges áthelyezésének – tényét.

A szokásos lakóhely meghatározása érdekében vizsgálni kell a releváns tényeket, melyek magukban foglalják többek között az alábbiakat:

• e személynek és családtagjainak tényleges fizikai jelenlétét, azt, hogy van-e lakóhelyük,
• a gyermekek ténylegesen hol járnak iskolába,
• hol kerül sor a szakmai tevékenység gyakorlására,
• a vagyoni érdekek, illetve a hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel fennálló közigazgatási kapcsolatok mely helyhez kötődnek.

E tényezők e személy azon akaratát tükrözik, hogy az életmód és a szokásos társadalmi és szakmai kapcsolatok alakulása folytán a kiküldetési helyén bizonyos stabilitást alakítson ki.

A vámmentesség igénybe vételének jogosságát alátámasztó, fenti dokumentumokat az eljáró vámszerv felé a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás kérelmezése során kell benyújtani, amelyre a szokásos lakóhelynek az Európai Unió vámterületére történő áthelyezésétől számított tizenkét hónapon belül bármikor sor kerülhet.

A fent hivatkozott időszakon belül a személyes vagyontárgyak szabad forgalomba bocsáthatók több elkülönített szállítmányban is. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonásához a személyes vagyontárgyak listáját felsorolás szintjén kell benyújtani az eljárást végző igazgatóság felé. Ez a lista az érintett vagy a megbízottja által benyújtott írásbeli vám-árunyilatkozat mellékletét fogja képezni. Az írásbeli vám-árunyilatkozat a vám-adatfeldolgozó rendszerben elektronikus úton kerül feldolgozásra.

A vámmentes szabad forgalomba bocsátás vámeljárás egyben áfafizetési kötelezettség alóli mentességet is jelent.

A vámeljárás bármelyik megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságnál kezdeményezhető, alapja a vám-árunyilatkozat, melyen a feltüntetett adatok valódiságát bizonylatokkal – számla, fuvarokmány stb. – kell alátámasztani.

Vám-árunyilatkozatot bárki tehet, aki a szóban forgó árut az illetékes vámhatóság elé állítja vagy állíttatja, az összes olyan irattal együtt, amelyek az adott vámeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásához szükségesek. A vám-árunyilatkozat kitöltési útmutatója a NAV honlapján érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/egyseges_vamokmany_ kitoltesi_utmutato/3008_2016_utmutato_20160707.html.

A vámeljáráshoz benyújtott vám-árunyilatkozatokon kötelező az EORI-szám feltüntetése. Ez egy olyan nyilvántartási és azonosítási szám, amelyet a vámeljárást indítványozók a vámhatóságokkal történő kapcsolattartás során használhatnak az Európai Unió egész területén. Az EORI-számmal még nem rendelkező ügyfelek a NAV adó- és vámigazgatóságainál igényelhetik az azonosítót.

További információ az EORI szám igényléséről a NAV honlapján érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/eori_szam/EORI_szam20190311.html.

3. Elidegenítési tilalom

Fontos, hogy amíg a szabad forgalomba bocsátás elfogadásától számítva tizenkét hónap el nem telt, a vámmentesen behozott személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe, és nem ruházható át sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül.

A tizenkét hónap letelte előtti bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás az érintett személyes vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után.

4. Képviselet

Az eljárást nem befolyásoló tényező az, hogy a költözés saját gépjárművel, vagy költöztető céggel történik, és arra is van lehetőség, hogy az árunyilatkozatot a lakóhelyét áthelyező személy maga nyújtsa be. Azonban látni kell, hogy vámszakmai ismeretekkel nem rendelkező személyek számára komoly nehézséget jelenthet kitölteni az említett árunyilatkozatot, hiszen a szükséges adatokat – összhangban az uniós vámjogszabályokkal – jórészt kódolt formában (például eljáráskódokkal, ügylettípus-kódokkal stb.) kell feltüntetni. Az említett kódolt adatok ugyan elérhetők a hivatkozott kitöltési útmutatóban, azonban sok esetben a vámszakmai ismeretekkel nem rendelkező személyi kör számára ez sem jelent megoldást.

Ezért javasolt, és van is lehetőség a vámeljárások lebonyolításában való közreműködésre szakosodott vállalkozások (vámjogi képviselők) szolgáltatásainak igénybe vételére az árunyilatkozat-adásra. Ezek a képviselők a megbízó számára történő ügyintézéssel kapcsolatban különféle költségeket és díjakat számolhatnak fel az általuk nyújtott szolgáltatás ellenértékeként, mely költségekről a megbízott képviselők tudnak információt szolgáltatni – olvasható a nav.gov.hu-n.