Tagi kölcsön átvállalását követően elengedett követelés adó- és illetékvonzata

Megosztás Tetszik

Végelszámolással megszűnő cégtől magánszemély átvállalja a tagi kölcsönből származó tartozást. Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha a tartozás elengedésre kerül, akkor az új illetéktörvény alapján kell-e a magánszemélynek illetéket fizetnie, illetve a tartozást elengedő cégnél társaságiadóalap-csökkentést eredményez-e a követelés elengedése. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Kettő cég között van tagi kölcsön. A tartozó cég (kötelezett) végelszámolással szeretne megszűnni. A kölcsönt nem tudja megfizetni, így a másik cég engedélyezi, hogy a kötelezettséget egy harmadik fél, aki magánember, átvállalja. Kérdésem, hogy a kötelezettség megszüntetése a végelszámolással megszűnő cég esetében átkerül egyéb bevételbe (T 45 – K 96), és társasági adót fizet meg mellette, a másik cég esetében viszont nincs változás, csak annyi, hogy magánember tartozik neki. Viszont a 2026. évi új illetéktörvény kapcsán jól gondolom-e, hogy ha elengedi 2026. évben a követelését a cég, akkor a magánszemély nem fizet illetéket, mert nem kell, és az elengedő cég viszont így ráfordításként egy társaságiadóalap-csökkentést eredményez majd magánál?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózó által az adóévben elengedett követelés összege kizárólag abban az esetben növeli az adózás előtti eredményt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 8. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően, ha az adózó követelésnek kötelezettje az elengedés időpontjában az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő – belföldi vagy külföldi jogszabály alapján létrejött – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés vagy egyéb szervezet (például egyéni cég, polgári jogi társaság) volt.

Ha az adózó magánszeméllyel szemben fennálló követelését engedi el, vagy olyan vállalkozással szembeni követelését, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, az adózás előtti eredményét módosítania a Tao tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján nem kell.

Meg kell említeni azt is, hogy a Tao tv. 3. számú melléklet A) Fejezet 13. pontja az ingyenes juttatások körében az elengedett követelést nem nevesíti, a követelés elengedése következtében elszámolt egyéb ráfordítás összegének elismert költségként történő elszámolásához a juttatásban részesülő nyilatkozatára nincs szükség. Mivel azonban a Tao tv. 3. számú melléklete csupán példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, az adózónak a felmerülő költségei, ráfordításai során – a Tao tv. 3. számú melléklet B) Fejezetében rögzített pontok kivételével – az eset összes körülménye alapján vizsgálnia kell, hogy azok a vállalkozás érdekében merültek-e fel (ez irányadó a követelés elengedésre is). Amennyiben nem, a társasági adó alanyának meg kell növelnie adóalapját a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Ez tehát azt jelenti, hogy adott esetben az elengedett követelés összege akkor is adóalap-növelő tétel lehet, ha a Tao tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazandó.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (2) bekezdése szerint bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Ugyanezen § c) pontja szerint nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett tartozás. Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege [Szja tv. 5. § (3) bekezdés]. A jövedelem jogcímének meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni [Szja tv. 2. § (6) bekezdés]. Ha például a gazdasági társaság a munkavállalójával szemben fennálló követelését engedi el, az így keletkezett jövedelem munkabérként adóköteles. A felek közötti jogviszony hiányában az elengedett követelés egyéb jövedelemként lesz adóköteles. Mivel a magánszemélynél tehát adókötelezettség merül fel, ezért illetékkötelezettség már nem.