hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csak így lehet illetékmentes a telekvásárlás

  • adozona.hu
3

Milyen építmény minősül lakóháznak és mi teleknek az illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó szabályok szerint – kérdezte olvasónk. A példaként említett telken egy befejezetlen ház áll, amelyet még sehová nem jegyezte be, sőt semmiféle lakhatási, illetve egyéb engedélyt nem kértek rá. A kérdésekre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

"Telek vásárlása esetén létezik illetékkedvezmény-szabály, ha 4 éven belül lakóházat építenek fel a telken. Ebben az esetben mi minősül lakóháznak? A nyaraló céljára felépített ház is, ha eleget tesz a 10 százalékos beépítettségnek? Milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, hogy lakóháznak minősüljön? És mi minősül teleknek? A nyilvántartásban telekként van bejegyezve, de van rajta egy befejezetlen ház, ami még sehova sem lett bejegyezve, és semmiféle lakhatási, egyéb engedélyt nem kértek rá. Minek minősül a kedvezmény igénybevétele szempontjából a telek a befejezetlen házzal (földhivatalilag csak telek)? Számít-e, hogy a vásárlás után lebontják-e az ingatlant, mert akkor már tényleg telek, de mi van akkor, ha befejezik?" – sorolta kérdéseit olvasónk.

A mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályokat az illetéktörvény (Itv.) 26. § 1. bekezdés a) pontja részletezi. Eszerint a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A vagyonszerző lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, hogy lakóháznak minősüljön?

A feltételes illetékmentesség véglegessé válásának (a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték törlésének) elsődleges feltétele, hogy a vagyonszerző a megszerzett ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat építsen. Amennyiben ez a feltétel teljesül, csak utána vizsgálható, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri-e a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

A lakóépület, és így – a fentiekre figyelemmel – a lakóház illetékjogi fogalma tehát úgy határozható meg, mint kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület.

A lakás fogalma kapcsán is az Itv. tartalmaz önálló definíciót. A 102. § (1) bekezdés f) pontja szerint e törvény alkalmazásában lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, illetve ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. (…) Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.í

Annak megállapításához tehát, hogy egy adott épület egésze összességében, illetékjogi értelemben lakóháznak minősíthető-e avagy sem, a felépítményben kialakított, a használatbavételi engedélyben az építésügyi hatóság által igazolt helyiségek (funkciók) egymáshoz viszonyított területi arányának vizsgálata.

A fentiek mellett arra is oda kell figyelni, ha ezt az illetékszabályt kívánják alkalmazni, hogy az illetékjogi értelemben vett szerkezetkész állapot az elkészült és ráépített tetőszerkezetet jelenti [1990. évi XCIII. tv. 102. § (1) bekezdés f) pontja]. A vagyonszerző félnek meg kell jelölnie, hogy milyen illetékkedvezményt vagy illetékmentességet kíván igénybe venni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bekezdés]. Az illetékmentesség törvényi feltétele az is, hogy a vagyonszerző az általa megvásárolt telken felépített építmény esetében a használatbavételi engedély jogosultja legyen.

Mi minősül teleknek?

A beépítetlen földrészlet fogalmát – a bíróságok szerint – az építésügyi szabályok és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni, mindig egyedileg. Önmagában ugyanis akár egy cseréptetős faház jelenléte sem jelenthet egyértelmű beépítettséget. Ilyen esetben például tisztázni kell azt a tényt, hogy a faház mennyiben minősül az építési szabályok szerint olyan vagyontárgynak, amely a földterületet beépítettnek minősítené.

Ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy egy földrészlet beépítetlen-e – akkor is, ha van rajta bármilyen építményféle – az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről elnevezésű jogszabályban leírtakat kell tanulmányozni. A beépítettség egyebek mellett függhet attól, hogy mekkora építmény van a telken, az lakható-e, van-e rajta tető.

A törvény szerint építmény az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és a műtárgy gyűjtőfogalma).

Az épület jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy azok együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Teleknek számít az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

A törvény 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. A 44. § szerint az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét – építési engedélyhez kötött építési munka esetén – az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők.

A fenti jogszabályhelyek alapján tehát meg kell vizsgálni, hogy a felépítményre miért nem kértek építési engedélyt, és vizsgálni kell, hogy beépítettnek minősül e a telek. Ezt viszont csak a dokumentáció teljes átvizsgálása után lehet megállapítani – szögezte le szakértőnk.

Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül építették meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt adhat ki.

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli

– a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
– ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető – a lebontását.

Annak a kérdésnek a megválaszolásakor, miszerint számít-e, hogy az a vásárlás után lebontják-e az ingatlant, mert akkor már tényleg telek, de mi van akkor, ha befejezik, először a fent említett feltételeket kell megvizsgálni, tehát, hogy beépítettnek minősül-e a telek, amire csak nem kértek építési engedélyt. Ezek után lehet arra a kérdésre válaszolni, hogy a lebontás a megfelelő-e vagy a befejezés.

Utolsó kérdésként az merült fel, hogy nyaraló céljára felépített házra is vonatkozik-e az illetékkedvezmény?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke alkalmazandó egyéb –lakásnak nem minősülő –ingatlanok (például garázs, tároló, üdülő stb.) és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingók szerzése esetén.

A félreértések elkerülése végett szakértőnk azt tanácsolta a kérdezőnek, hogy az ingatlant lakóházként jegyeztessék be, ne üdülőként. Hozzátette: az egyes önkormányzatok építésügyi hatóságainál lehet érdeklődni, hogy az adott lakókörnyezetre milyen egyéb szabályok az irányadóak.

Zárásképpen Szeiler Nikolett megjegyezte, hogy a kérdésre pontos választ, csak az iratanyagok áttekintése után lehet adni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
adózóna.hu

Kedves Olvasónk! Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük! Üdvözlettel az Adózóna csapata

Zsupka

Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék. Eladtam egy belterületi "üdülő"-nek bejegyzett ingatlant, helyette szeretnék vásárolni egy kisebb értékű nyaralót. Kérdésem, kell-e illetéket fizetnem, és ha igen hány %-ot? Köszönöm válaszát. Üdv. Zsuzsa

Zsupka

Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék. Eladtam egy belterületi "üdülő"-nek bejegyzett ingatlant, helyette szeretnék vásárolni egy kisebb értékű nyaralót. Kérdésem, kell-e illetéket fizetnem, és ha igen hány %-ot? Köszönöm válaszát. Üdv. Zsuzsa

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelő, termőföld eladása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő eszköztámogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kivás cég osztalékfizetése ingatlanban

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close