Adócsomag: így változna az áfatörvény és az illetéktörvény

Segítek Feri, jó?

"Jogutódlás és NAV-adathozzáférés

A normaszöveg szerint jogutódlás esetén a NAV által biztosított adatokhoz a jogutód első alkalommal csak 2025. január 1-jétől férhetne hozzá, továbbá ekkor lenne lehetőség önellenőrzésre is korábbi időszakokról. Ez növelné a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot vállalkozási átalakulások esetén."

Valójában az eÁfa felülethez való hozzáférést fogják korlátozni, mert a NAV nem kívánja előállítani a 2025 előtti adatokat eÁfa formátumban, az elévülési időn belül. Egyébként számomra jogilag érthetetlen, hogyha az eÁfa eleve 2024-től indult és 2023 decembert megelőzően nem tartalmazott korábbi forrásadatokat, akkor miért kell pont az átalakulásra megtiltani 2025 előtti időszakra való hozzáférést? Az is rejtély, hogy egyes mezőgazdasági jogutódlások meg miért lettek kivételek? Oda előállítják az eÁfa adatokat, vagymi?

Áfa csoport:

Miután egy igazgatóságnál korábban megkifogásoltam, hogy mi a bánatnak kell a kérelemben címet feltüntetni és amúgy is a "cím" egy pongyola fogalom, ezért azt kivették a regisztrációs kérelemből.

Nem lehetett vita azon, hogy az áfa csoporttagnak "hozzájáruló nyilatkozat" nevű dolgot kellett produkálnia, ehhez képest valamelyik bürokrata kitalálhatta, hogy a tag nemcsak hozzájárul, hanem arról is nyilatkozik, hogy a csoportszabályzat alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére. Szerintem meg a csoporttagnak kuss a neve, ne minősítgesse a szabályzatot.

A NAV általi kijelölést értem, bár én a csoport helyében nem tökölődnék és megválasztanám az új csoportképviselőt. A problémát itt az okozza, hogy a NAV pofátlan és jogellenes módon a megbízható szolgáltatók általi azonosítást nem hajlandó elfogadni, így az adóhatósággal nem lehet közvetlenül kommunikálni elektronikus aláírással, hanem ahhoz belföldi ügyfélkapus azonosítás (KAÜ) kell. Ez egyébként a többi tagállamnál nem szokás, ott elfogadják az eIDAS kompatibilis elektronikus aláírással való azonosítást/belépést.

Az EVA kapcsán:

Az EVA alanyok fordított adózását végre törölnék a törvényszövegből. Jó reggelt, NGM!

Illeték:

Néhány hivatalnok jogellenesen a jogalkotói akarattal szembemenve igyekezett megilletékeztetni a megvásárolt, vagy megörökölt telken 4 éven belül felépült lakóingatlant. Muszáj volt őket helyretenni. Főleg a kormányhivatal pofátlan "hallgatásos" módszerének elfogadása mutatja a közigazgatás béka perspektíváját. Tehát nemcsak vásárlásról, hanem öröklésről is szó van. Egyébként a kormányhivatal már nem küldözget semmi, a NAV fogja kiturkálni az adatokat egy interfészen keresztül, így a korábbi átadogatós szakaszt törölték.

A tagi kölcsön illetéke:

Ritkán olvashatok ilyen abszurd pongyolaságot, ami ráadásul egy fájó (alkotmányellenes és észérvekkel szembehelyezkedő) témáról szól, a tagi kölcsön elengedéséről. A tagi kölcsön a tulajdonos pénze. A tulajdonos csupán azért nem tőkeként adja, mert az állam pofátlan adminisztrációs terheket rendel a tőke szabad áramlása elé (értsd: ügyvédkényszer, cégbírósági illetékek és közzétételi díj). A tőketartalékba helyezést meg Mészáros László tiltja, aki szerint az csak a tőkeemeléskor lehetséges. Az eredménytartalékba bő 20 év kínlódás után csak az elengedett osztalékot sikerült beemelni, a tagi kölcsönt bezzeg nem. Mardos a szekunder szégyen, miközben a külföldiek nem véletlenül bélyegzik az ország adópolitikáját idiótának.

A Tao. és a számviteli törvény módosításából kihagyták a tagi kölcsön elengedésével kapcsolatos adóalapcsökkentő szabályokat. Bezony.

Ilyen előzmények után képesek odahajítani az agyonszámozott 17.§-ba, hogy "a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be.”

Ezzel az átgondolatlan szakasszal számos probléma van: nem biztos, hogy a tagi kölcsönt a tulajdonos nyújtotta, lehet, hogy csak megvette a követelést, vagy azt megörökölte. A "végelszámolás keretében történő elengedés" ismeretlen gazdasági fogalom, nem világos, hogy az mikor kezdődik, és mikor végződik. Az meg a jogalkotási blamázs, hogy az illetékmentességet egy jövőben bekövetkező "cég törlésével fejeződik be" eseményhez kötik, amihez hozzáraktak egy ostoba illetékmegállapítási eljárást, amit felfüggesztenek, de ha valamiért nem törlik a céget, akkor az illeték fennmarad és megfizetendővé válik + az adózótól akár független okokból felmerülne a késedelmi kamat? Tejóég!

Nos, kedves Gerlaki Bence, adójogból elégtelen, leülhet!

A tagi kölcsönt egyszer és mindenkorra be kell integrálni a cég működésébe SZÁMVITELI szabályozás által és mivel az bármikor tőkévé lenne fordítható, annak az illeték alá vonása abszurd ostobaság. Ha számvitelileg tőketartalékba, vagy eredménytartalékba helyezhető az összeg, akkor az adózás ugye fel sem merül. Igaz, kedves "számviteli végzettséggel nem rendelkező" Gerlaki Bence?

A tagi kölcsönt bármikor lehessen tőketartalékba, vagy veszteség finanszírozása esetén lekötött tartalékba helyezni és meg kell szüntetni a tőke szabad áramlását akadályozó tőketartalék csökkentését korlátozó szabályozást is (jelenleg csak tőkeleszállításkor lehet tőketartalékot kivonni).

Ha meg a NAV végre felismerte, hogy a tagi kölcsön nem kizárólag bevétel eltitkolásból és fiktív költség okán keletkezhet, attól még üldöznie kellene mind a bevétel eltitkolást és a fiktív költségeket, nem pedig a végelszámoláskor akár 30 évvel ezelőtti tagi kölcsön miatt adójogi bosszút állni és a gazdasági igazságtalanságot szenvtelenül, szolgalelkűen kivitelezni.

Ja, és a tagi kölcsön kapcsán legyen már amnesztia, mert egy sor céget indokolatlanul sújtották (lásd Klubrádió Zrt. és környezete).