Iparűzési adó: az adóalap egyszerűsített megállapításának gyakorlati kérdései (2)

Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2025.03.25., 06:33 Frissítve: 2025.03.25., 09:17

Tetszik

2023. január 1-jétől jelentősen átalakultak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapításának szabályai. Kétrészes írásunkban az elmúlt több mint két évben e témában felmerült fontosabb gyakorlati kérdéseket és problémákat tekintjük át.

Az első részt ITT olvashatja el.

Sokszor felmerülő gyakorlati kérdés, hogy hogyan és milyen feltételekkel lehet kilépni az egyszerűsített adóalap-megállapítás hatálya alól.

Egyrészt – mint korábban láthattuk – a 25 millió forintos bevételi határ átlépése automatikusan kizárja az egyszerűsítés adóévi alkalmazását.

Ugyanakkor a vállalkozó maga is dönthet bármelyik évben arról, hogy a továbbiakban nem kívánja alkalmazni ezen adózási módot az iparűzésiadó-alap meghatározása során. Ezt a választást is köteles azonban bejelenteni az adóhatóság felé az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz fő szabály szerint május 31-éig.

Vagyis ha egy vállalkozás 2025-ben nem kívánja ezen egyszerűsítést alkalmazni, akkor 2025. május 31-éig a bevalláson vagy változásbejelentő önkormányzati nyomtatványon köteles ezt a tényt bejelenteni az önkormányzat felé. A határidő jogvesztő, vagyis aki ezt a fenti határidőben elmulasztja, az 2025-ben továbbra is az egyszerűsített adóalap-megállapítás hatálya alatt marad.

Ha azonban határidőben megteszi a fenti bejelentést, akkor kikerül az egyszerűsítés hatálya alól, és az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz fő szabály szerint május 31-éig, valamint a következő év harmadik hónapjának 15. napjáig, azaz fő szabály szerint március 15-éig adóelőleget vall és fizet be. Az adóelőleg mértéke az elsőként említett időpontban megegyezik az előző évi adó összegével, míg a második időpont előlege megegyezik ezen adóösszeg felével.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos további írásait ITT találja.

Hallgassa meg a témához kapcsolódóan az Adózóna podcastadásait! „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – adóalanyiság, mentesség”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – adóalap és nettó árbevétel”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás elhatárolása”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – az új sávos-tételes adóalap bemutatása”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – az adóalap-szétosztás szabályai”.

Például, ha egy vállalkozó a 2025. évtől nem kívánja alkalmazni az adóalap-egyszerűsítést, akkor azt 2025. május 31-éig be kell jelentenie az önkormányzati adóhatóság felé. Ha a bevétele 2024-ben 16 millió forint volt, akkor az adóalapja 6 millió forint lesz évesen, mely 2% adómértékkel számolva 120 000 forint adónak felel meg.

Mivel 2025-től nem kívánja az egyszerűsítést alkalmazni, így 2025. május 31-éig 120 000 forint adóelőleget kell bevallania és megfizetnie, valamint ennek felét, azaz 60 000 forintt 2026. március 15-éig kell bevallani és megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyszerűsített adóalap-megállapításra történő áttérés kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdéseket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.