Két ujjlenyomat a személyi igazolványba: döntött az Európai Unió Bírósága

Megosztás Tetszik

Az, hogy a személyazonosító igazolványokba két ujjnyomatot kötelező beilleszteni összeegyeztethető a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető joggal. Mivel azonban az intézkedést előíró rendeletet téves jogalap megválasztásával fogadták el, a Bíróság e rendeletet érvénytelennek nyilvánítja, fenntartja azonban annak joghatásait legkésőbb 2026. december 31-éig annak érdekében, hogy az európai jogalkotó a megfelelő jogalap alapján új rendeletet fogadhasson el, olvasható az Európai Unió Bírósága ítéletében.

Egy német állampolgár egy német bíróság előtt megtámadta a Wiesbaden tartományi fővárosnak az ujjnyomatképet nem tartalmazó új személyazonosító igazolvány kiállítását megtagadó határozatát.

A német bíróság azt kérte az Európai Unió Bíróságától, hogy vizsgálja meg a két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába való beillesztésére vonatkozó kötelezettséget előíró uniós rendelet érvényességét.

A Bíróság alapos vizsgálatot követően megállapította, hogy a két teljes ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába történő beillesztésére vonatkozó kötelezettség korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot.

Ezt a beillesztést azonban a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem, valamint az ellenőrző rendszerek interoperabilitásának biztosítása igazolja. Ugyanis alkalmas e célkitűzések megvalósítására, illetve szükséges azok megvalósításához, és e célkitűzések szempontjából nem bizonyul aránytalannak.

Konkrétabban, mivel elősegíti a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet, a két ujjnyomat beillesztése hozzájárulhat az érintett személyek magánéletének védelméhez, valamint tágabb értelemben a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez. Továbbá, mivel lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy magukat megbízhatóan azonosítsák, megkönnyíti számukra a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlását. Az e beillesztéssel elérni kívánt célok tehát nemcsak az Unió és a tagállamok, hanem az uniós polgárok számára is különös jelentőséggel bírnak.

Önmagában az arcképmás beillesztése az azonosítás kevésbé hatékony eszköze, mint a képmáson kívül két ujjnyomat beillesztése. Az idősödés, az életmód, a betegség vagy a plasztikai, illetve helyreállító sebészeti beavatkozás megváltoztathatja az arc anatómiai jellemzőit.

A szóban forgó rendeletet viszont téves jogalap megválasztásával, következésképpen téves jogalkotási eljárás keretében – mégpedig a Tanács egyhangú határozatához kötött különleges jogalkotási eljárás helyett rendes jogalkotási eljárás keretében – fogadták el. A Bíróság ennélfogva a rendeletet érvénytelennek nyilvánítja.

Mindemellett a rendelet azonnali hatállyal történő érvénytelenítése súlyosan hátrányos következményekkel járhat jelentős számú uniós polgárra, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli biztonságukra nézve. A Bíróság éppen ezért e rendelet joghatásait a megfelelő jogalapon alapuló új rendelet észszerű határidőn belül, de legkésőbb 2026. december 31-ig történő hatálybalépéséig fenntartja. (A Bíróság ítélete a C-61/22. sz. | Landeshauptstadt Wiesbaden ügyben.)