Egy 100 százalékban alapítványi tulajdonú kft. tárgyévi veszteségét kell-e az alapítványnál könyvelni? Ha igen, hogyan történik a könyvelés? Ha a kft. végelszámolásra kerül, az alapítói vagyon veszteség miatt már csak 2 millió forint, melynek egy része pénzeszközben, egy része eszközben, illetve anyagban van. Ezt hogyan kell könyvelni a kft.-nél, és hogyan az alapitványnál? Köszönöm.
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény miatt, mert úgy véli, hogy az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérném az alábbi témában: Egy 2010. óta működő, egyszemélyes kft, (magyar illetőségű, magánszemély tulajdonossal) jelentős veszteséget halmozott fel 2014. 12. 31-ig, a saját tőkéje -7 millió forint. A társaság Kínából – a tulajdonos kínai vállalkozásától – importált termékek kiskereskedelmi értékesítését végzi Magyarországon. Jelen pillanatban 10 millió forintos külföldi szállítói tartozással rendelkezik a tulajdonos kínai cége felé, amely követelését a kínai vállalkozás teljes egészében elengedné. Kérdésem, hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell a magyar vállalkozásnak számolnia? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A társaság mérlegében 500 ezer forint jegyzett tőke, 2,5 millió forint eredménytartalék és 500 ezer forint mérleg szerinti veszteség szerepel 2015.12. 31-én. Más tőkeelem nincs. Megteheti-e a kft., hogy 2 millió forint eredménytartalékból teljesíti a kötelező jegyzett tőkeemelést (még plusz 500 ezer forint készpénz-befizetéssel)? Ha nem valósítható meg, akkor ebben az esetben minimálisan 551 000 forint eredménytartalékkal kell(ene) rendelkeznie? Ekkor a jegyzett tőkével csökkentett saját tőke összegét nem haladja meg a megemelt jegyzett tőke. Egyezer forinttal. Kérem szíves válaszát. Köszönettel:R eményiné
Tisztelt Szakértő! A téma amiben állásfoglalását kérem – már régóta lerágott csont –, de kénytelen vagyok szakvéleményét kérni. A vállalkozás 2010-ben alakult, 530 ezer forint törzstőkével, napelemek, napkollektorok franchise rendszerben történő forgalmazására, illetve értékesítésére. A franchise szerződés alapján a több millió forintos franchise díjat fél év alatt ki kellett fizetnie a vállalkozásnak. Ezért a 3 főből álló tagság tagi kölcsönt folyósított a kft. részére mintegy 4 millió forint összegben. Ezt az összeget csak szülői segítséggel tudták előteremteni. Sajnos a vállalkozás éveken keresztül csak veszteséget termelt, 3 éve már nem folytat aktív tevékenységet, nincs mit. 2015-ben 2 fő tag kilépett a cégből.A főkönyvben viszont ottmaradt az általuk rendelkezésre bocsátott tagi hitel 3 080 ezer forint összegben. A vállalkozás a 3 millió forintra történő kötelező törzstőke emelésnek sem tud eleget tenni 2016. márciusig Annyi pénze sincs, hogy a céget felszámolja. A cégnek 900 ezer forint tartozása is van a NAV felé. Kérdés: a vissza nem fizetett tagi hitelt hogyan lehet, illetve kell elszámolni, lehet-e kérni a NAV-tól a felszámolás kezdeményezését?
Van-e elvárt nyereségminimum az év végén adózás szempontjából, ha az egyéni vállalkozás egész évben veszteséges? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné, az Adózóna szakértője válaszol. Kiderül, mikor nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ugyanakkor az is, hogy mikor kell számolni az esetleges adóhatósági ellenőrzéssel.
A bt.-tagok pótbefizetéssel fedeznék a társaság veszteségét, figyelembe kell-e venni ekkor az 1 millió forintos készpénzfizetési értékhatárt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Az új Ptk 3:183 § értelmében a társaság pótbefizetés mellett döntene, a veszteségek fedezetére. A probléma csak az,hogy a nevezett társaság bt. Tiltja-e bármi is, hogy taggyűlési határozat alapján a bt.-tagok a tagi betétek arányában pótbefizetést eszközöljenek a lekötött tartalék terhére? A pótbefizetés pénztáron keresztül történne, itt figyelembe kell-e venni az 1 milliós készpénz értékhatárt, a NAV felé való bejelentéshez?
Tisztelt Adózóna ! A következő témában kérem szíves állásfoglalásukat. Belföldi illetőségű magánszemély külföldről, Svájcból (EUR-ban és USD-ben) értékpapír (kötvény) eladásából származó árfolyamnyereség/veszteség jövedelem összegének meghatározásakor mi a helyes számítási mód: 1. Az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskor keletkezett árfolyamnyereség (eladási érték, bekerülési érték) külföldi pénznemben megállapítva (EUR, USD) szorozva az értékesítéskori devizaárfolyammal, vagy 2. Az értékpapír (kötvény, részvény) bekerülési értéke szorozva a vásárláskori devizaárfolyammal, és az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskori értéke szorozva az értékesítéskori árfolyammal, a két forintra átszámított összeg különbözete az árfolyamnyereség/veszteségből származó jövedelem. Ezek az értékpapírok 2010. és az azt követő években kerültek megvételre, a magánszemély befektetéseit ezekben az értékpapírokban tartja. Állásfoglalásukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Bertókné Oros Zsuzsanna
Társaság 2011-ben a megszokottnál nagyobb nyereséget ért el, így elhatározta, hogy felvesz 5 millió forint osztalékot. A döntés nem volt életszerű, mert a következő évben 25 milliós ingatlant vásárolt a társaság, így a 2011. évi saját tőke 8978 ezer forintos összege nem indokolta a várható beruházás mellett az osztalék kifizetésre irányuló döntést. A társaság azóta sem tudta az osztalékot kifizetni, sőt finanszírozásához átmeneti tagi kölcsönt is kellett folyósítania. A 2013-14-es évek veszteségesek voltak, így a saját tőke 637 ezer forintra csökkent. Kérdés: Jogosult-e a cég 2015-ben önellenőrzéssel felülbírálni a 2011. évi döntését, és az osztalékról szóló döntést visszavonni, és vissza könyvelni az eredménytartalékba? A társaság ketté akar válni, és az átalakulásnál nagyon fontos lenne a tőkeerő. Válaszukat várom. Tisztelettel köszönöm.
A társasági adóbevallás csökkentő tételeinél nem lett feltüntetve az "a"oszlopban a későbiekben elszámolható veszteség összege. Probléma-e ez a későbbi évek érvényesítésekor, vagy egy helyesbítő bevallást célszerű beküldeni?
2013 óta kivás bt. 2013-ban hitelt vett fel, melyből a szállítói tartozását kifizette. A pénzforgalmi eredménye korrigálva lett a hitel összegével, emiatt veszteséges lett. 2014-ben a hitelt visszafizette, emiatt a pénzforgalmi eredményét megnöveltük. Jól értjük-e, hogy a hitelfelvétel korrekciós tétele miatt képződött 2013. évi veszteséget 10 év alatt írhatja le? Ebben az esetben a visszafizetett hitel 90 százalékát le kell adózni? Köszönöm: Mikro
Tisztelt Szakértő! Kétmillió forint osztalékot kíván jóváhagyni a tulajdonos a 10 millió forint szabad eredménytartalékból a tárgyévi 2 millió 400 ezer forint veszteség mellett. Kérdésem, hogy milyen összegű eredménytartalékot kell felhasználni, és milyen összegű lesz a mérleg szerinti eredmény a 2 millió forint osztalék jóváhagyásával? Köszönettel: Reményiné
Május az adóbevallások hava, ami tükröződik a VálaszAdó mostani témaválasztásában is. Egy csokorra való cikket gyűjtöttünk össze például arról, hogyan kell kiszámítani a személyi jövedelemadót ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén akkor, ha eredetileg vásárlásból, öröklésből, illetve ajándékként jutottunk a házhoz, lakáshoz.
Tisztelt Szakértő! A Gt. a veszteség rendezésére pótbefizetést ír elő, ami pénztárba is történhet, nem csak bankszámlára. Kérdésem, hogy a befizetésnek van-e időbeli korlátja (például 1 éven belül kell befizetni a tagoknak), illetve, hogy a könyvelésbe az előírás történhet-e így: T 368 Egyéb követelés, K 414 Lekötött tartalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték