255 találat a(z) veszteség cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A téma amiben állásfoglalását kérem – már régóta lerágott csont –, de kénytelen vagyok szakvéleményét kérni. A vállalkozás 2010-ben alakult, 530 ezer forint törzstőkével, napelemek, napkollektorok franchise rendszerben történő forgalmazására, illetve értékesítésére. A franchise szerződés alapján a több millió forintos franchise díjat fél év alatt ki kellett fizetnie a vállalkozásnak. Ezért a 3 főből álló tagság tagi kölcsönt folyósított a kft. részére mintegy 4 millió forint összegben. Ezt az összeget csak szülői segítséggel tudták előteremteni. Sajnos a vállalkozás éveken keresztül csak veszteséget termelt, 3 éve már nem folytat aktív tevékenységet, nincs mit. 2015-ben 2 fő tag kilépett a cégből.A főkönyvben viszont ottmaradt az általuk rendelkezésre bocsátott tagi hitel 3 080 ezer forint összegben. A vállalkozás a 3 millió forintra történő kötelező törzstőke emelésnek sem tud eleget tenni 2016. márciusig Annyi pénze sincs, hogy a céget felszámolja. A cégnek 900 ezer forint tartozása is van a NAV felé. Kérdés: a vissza nem fizetett tagi hitelt hogyan lehet, illetve kell elszámolni, lehet-e kérni a NAV-tól a felszámolás kezdeményezését?

Cikk

Van-e elvárt nyereségminimum az év végén adózás szempontjából, ha az egyéni vállalkozás egész évben veszteséges? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné, az Adózóna szakértője válaszol. Kiderül, mikor nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ugyanakkor az is, hogy mikor kell számolni az esetleges adóhatósági ellenőrzéssel.

Kérdés

Az új Ptk 3:183 § értelmében a társaság pótbefizetés mellett döntene, a veszteségek fedezetére. A probléma csak az,hogy a nevezett társaság bt. Tiltja-e bármi is, hogy taggyűlési határozat alapján a bt.-tagok a tagi betétek arányában pótbefizetést eszközöljenek a lekötött tartalék terhére? A pótbefizetés pénztáron keresztül történne, itt figyelembe kell-e venni az 1 milliós készpénz értékhatárt, a NAV felé való bejelentéshez?

Kérdés

Tisztelt Adózóna ! A következő témában kérem szíves állásfoglalásukat. Belföldi illetőségű magánszemély külföldről, Svájcból (EUR-ban és USD-ben) értékpapír (kötvény) eladásából származó árfolyamnyereség/veszteség jövedelem összegének meghatározásakor mi a helyes számítási mód: 1. Az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskor keletkezett árfolyamnyereség (eladási érték, bekerülési érték) külföldi pénznemben megállapítva (EUR, USD) szorozva az értékesítéskori devizaárfolyammal, vagy 2. Az értékpapír (kötvény, részvény) bekerülési értéke szorozva a vásárláskori devizaárfolyammal, és az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskori értéke szorozva az értékesítéskori árfolyammal, a két forintra átszámított összeg különbözete az árfolyamnyereség/veszteségből származó jövedelem. Ezek az értékpapírok 2010. és az azt követő években kerültek megvételre, a magánszemély befektetéseit ezekben az értékpapírokban tartja. Állásfoglalásukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Bertókné Oros Zsuzsanna

Kérdés

Társaság 2011-ben a megszokottnál nagyobb nyereséget ért el, így elhatározta, hogy felvesz 5 millió forint osztalékot. A döntés nem volt életszerű, mert a következő évben 25 milliós ingatlant vásárolt a társaság, így a 2011. évi saját tőke 8978 ezer forintos összege nem indokolta a várható beruházás mellett az osztalék kifizetésre irányuló döntést. A társaság azóta sem tudta az osztalékot kifizetni, sőt finanszírozásához átmeneti tagi kölcsönt is kellett folyósítania. A 2013-14-es évek veszteségesek voltak, így a saját tőke 637 ezer forintra csökkent. Kérdés: Jogosult-e a cég 2015-ben önellenőrzéssel felülbírálni a 2011. évi döntését, és az osztalékról szóló döntést visszavonni, és vissza könyvelni az eredménytartalékba? A társaság ketté akar válni, és az átalakulásnál nagyon fontos lenne a tőkeerő. Válaszukat várom. Tisztelettel köszönöm.

Kérdés

A társasági adóbevallás csökkentő tételeinél nem lett feltüntetve az "a"oszlopban a későbiekben elszámolható veszteség összege. Probléma-e ez a későbbi évek érvényesítésekor, vagy egy helyesbítő bevallást célszerű beküldeni?

Kérdés

2013 óta kivás bt. 2013-ban hitelt vett fel, melyből a szállítói tartozását kifizette. A pénzforgalmi eredménye korrigálva lett a hitel összegével, emiatt veszteséges lett. 2014-ben a hitelt visszafizette, emiatt a pénzforgalmi eredményét megnöveltük. Jól értjük-e, hogy a hitelfelvétel korrekciós tétele miatt képződött 2013. évi veszteséget 10 év alatt írhatja le? Ebben az esetben a visszafizetett hitel 90 százalékát le kell adózni? Köszönöm: Mikro

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kétmillió forint osztalékot kíván jóváhagyni a tulajdonos a 10 millió forint szabad eredménytartalékból a tárgyévi 2 millió 400 ezer forint veszteség mellett. Kérdésem, hogy milyen összegű eredménytartalékot kell felhasználni, és milyen összegű lesz a mérleg szerinti eredmény a 2 millió forint osztalék jóváhagyásával? Köszönettel: Reményiné

Cikk

Május az adóbevallások hava, ami tükröződik a VálaszAdó mostani témaválasztásában is. Egy csokorra való cikket gyűjtöttünk össze például arról, hogyan kell kiszámítani a személyi jövedelemadót ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén akkor, ha eredetileg vásárlásból, öröklésből, illetve ajándékként jutottunk a házhoz, lakáshoz.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Gt. a veszteség rendezésére pótbefizetést ír elő, ami pénztárba is történhet, nem csak bankszámlára. Kérdésem, hogy a befizetésnek van-e időbeli korlátja (például 1 éven belül kell befizetni a tagoknak), illetve, hogy a könyvelésbe az előírás történhet-e így: T 368 Egyéb követelés, K 414 Lekötött tartalék? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, ha van adókiegyenlítésre jogosító összeg, 2012. évi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség vonatkozásában, de ezt 2013. évben felhasználtuk, erre vonatkozóan nem találok utalást, hogy 2014. évben a bevallás kitöltésekor ki kellene hagyni? Úgy tűnik, mintha még egyszer figyelembe lehetne venni. Valóban leetséges? Köszönettel GG

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban nagyon hasznos információkat olvastam itt Önöknél. Mégis lenne kérdésem. Van pár olyan vevőkövetelése az általam könyvelt cégnek, amik 2013-ra nyúlnak vissza. Próbálkoztak a behajtásával felszólítólevél, valamit telefonos konzultáció révén, ennek ellenére maradtak nyitott tételek. Annak ellenére, hogy több tételről van szó, partnerenként nem akkora összegek, hogy érdemes legyen pereskedni , mert ebben az esetben többe kerülne a hús, mint a leves. A kérdésem az, hogy le lehet-e írni egy összegben (természetesen a társaságiadó-alap megemelésével), vagy muszáj értékvesztésként előírni, és 5 év alatt csöpögtetve leírni. Kaptam taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben megszavazták a veszteségként való lekönyvelését. Válaszukat előre is nagyon köszönöm Asbóth Istvánné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fémhulladék értékesítése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Mobiltelefon-vásárlás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink