„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Január 15-éig dönthetnek a feltételeknek megfelelő vállalkozások, hogy szeretnének-e csoportos társaságiadó-alanyiságot választani. A cikk néhány szempontot villant fel a döntéshez, a teljesség igénye nélkül.
Tisztelt Szakértők! Fenti témában szeretném a tanácsukat kérni, melyik eljárás lenne a leg zabályosabb. Adott egy kft., 2017-ben egy nagy összegű bevétele kiszámlázásra került, melynek szintén egy magas összegű alvállalkozói költsége 2018-ban mérlegkészítés után realizálódott. Ezáltal a 2017. év nagyon nyereséges volt, a 2018. évet viszont emiatt nagy veszteségbe viszi át. Megoldás lehet-e a 2017-et módosítani akár céltartalék-képzéssel, akár passzív időbeli elhatárolással, hogy az összemérés elve, az óvatosság elve ne sérüljön? Amennyiben igen, melyik megoldás a megfelelő? A céltartalék-képzéssel a társaságiadó-fizetési kötelezettség változatlan maradna 2017-ben, hiszen taoalap-növelő tétel is egyben, az elhatárolás esetében pedig csökkenne a tao-fizetési kötelezettség. Köszönöm szépen!
Tisztel Szakértő! Társasági szerződésünket 2016. decemberben változtattuk, amit a taggyűlés is jóváhagyott. Változott a cég telephelye valamint a tagok nyereség-veszteség felosztása. Beltag 99 százalék, kültag 1 százalék. A vagyoni hozzájárulás mértéke változatlan maradt: beltag 10 ezer forint kültag 5000 forint. Szabályos-e így, ha nem, akkor mit lehet tenni, hogy a kültagnak továbbra is 1 százaléka maradjon? Veszteség esetén a kültag valóban a veszteség 1 százalékával felel? Házastársak esetén ez, hogyan alakul? Köszönöm a válaszát Egy olvasójuk.
Tiszatelt Szakértő! A csoportos társasági adó tagja a csoporttagsága előtti időszakról elhatárolt veszteséggel rendelkezik. Ezen veszteség felhasználásával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a veszteséget felhasználhatja-e bármelyik csoporttag, vagy csak az a tag, akinél a veszteség képződött? További kérdés, hogy a csoporttag által az "önálló" adóalap meghatározásakor felhasznált veszteséget a csoportszintű adóalap megállapításakor figyelembe kell-e venni, azaz a csoportos társaságiadó-alanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. Válaszát előre is köszönöm.
Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a nagy kereskedelmi láncok veszteséges működését tiltó szabályt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk fémkereskedelemmel foglalkozik. A készletből kiszállítunk X mennyiséget partnereknek, amit ők visszaigazolnak. Általában kevesebb mennyiséget, mert például máshogy mérik stb. Ezt a visszaigazolt mennyiséget számlázzuk ki, ez lesz egy elszámolt mennyiség. Ezáltal az árbevétel kevesebb lesz, mint ha a teljes kiszállított összeg után számláztuk volna ki az árut. Kérdésem, hogy kell-e az elábét csökkenteni az erre a mennyiségkülönbségre jutó összeggel? Cégünk súlyozott átlagárral számolja el a készletcsökkenéseket. Nem küldik vissza az el nem fogadott mennyiséget, egyszerűen ez olyan, mint egy szállítási veszteség. Eladott árunak melyik mennyiséget tekintsük? Ha a ténylegesen kiküldött mennyiséget (ez van a készletnyilvántartó programban is), akkor az elábé több lesz, ha pedig csak az elszámolt mennyiségre számoljuk, akkor kevesebb. Eredmény szempontjából, valamint az iparűzési adó meghatározásánál nagyon fontos, hogy a helyes mennyiség után számoljuk ki az elábét. Esetleg a különbséget veszteségként az egyéb ráfordítások között szerepeltessük? Ebben kérném a segítségüket. Köszönöm a válaszát.
Egy cégnek 1000 euró 2015-ben bejelentett részesedése van, a 12.31-ei átértékeléskor árfolyam-különbözetet számol el. A tao-törvény 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, 7. § (1): csökkenti: dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Kérem segítségét az árfolyamnyereség és -veszteség, illetve értékvesztés és visszaírás adóalapnövelő és -csökkentő összegének meghatározására az alábbi években, a részesedés 2018.12.31-iég nem került értékesítésre. 1000 euró bejelentett részesedés, szerzés 2015.10.05, árf= 312,98, 1000*312,98=312.980 Ft. 2015.12.31. árf. 313,12, 1000* 313,12=313.120 Ft, árf. nyereség 140 Ft, 2016.12.31. árf. 311,02, 1000* 311,02= 311.020 Ft, árf.veszteség: 2.100 Ft, 2017.12.31. árf. 310,14, értékvesztés 300 EUR*311,02= 93.306 Ft, könyv szer.érték: 300*310,14=93.042 Ft, árf.nyereség: 264 Ft, részesedés: 1.000* 310,14= 310.140 Ft, árf.veszteség: 880 Ft. 2018.12.31. árfolyam legyen 313 Ft, értékvesztés-visszaírás: 200 EUR, 200*310,14= 62.028 Ft, értékvesztés könyv szer. érték: 100 *313=31.300 Ft, árf.veszteség 100*(313-310,14)= 286 Ft, részesedés: 1.000 EUR, 1.000* 313= 313.000 Ft, árf.nyereség: 2.860 Ft, 2018.12.31. részesedés könyv sz.értéke: 900 EUR*313=281.700 Ft. A kérdés az árfolyam nyereség és veszteség ill. értékvesztés és visszaírás évenkénti adóalap növelő és csökkentő tételének meghatározása.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: 1. Pénzforgalmi szemléletű áfaalany által kibocsátott számlát a vevő 5 év után fizet meg. Jogosult-e a vevő az áfa levonásra, illetve a számlát kibocsátó köteles-e az áfa befizetésére? 2. Pénzforgalmi szemléleti szerinti áfaalany által kibocsátott számlát a vevő fizetésképtelensége miatt a számla kibocsátó kénytelen fizetési veszteségként leírni. Keletkeztet ez a veszteségkénti leírás időpontjában áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm Üdvözlettel Oszlánszky Gábor
Gyors és hatékony intézkedéscsomagot jelentett be Twitter üzenetekben ma reggel Berat Albayrak török pénzügyminiszter a líra árfolyamesésének megállítására. Eközben nyomozás indul Törökországban több száz internetes profil ellen, amelyek a közösségi médiában a hatóságok szerint a líra árfolyamesését kiprovokáló bejegyzéseket tettek közzé – közölte a török belügyminisztérium.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.
A veszteségfelhasználás (veszteségleírás) az egyik legfontosabb adóalap-módosító tétel, hiszen igénybevétele által az enélkül kiszámított adóalap akár felére is redukálható. Az adótervezésnél, illetve az adókalkuláció összeállításakor azonban nem elegendő a hatályos normaszöveget vizsgálnunk: több éve, évtizede működő cégek esetében a Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyeinek evolúciójára is figyelemmel kell lenni. Az átmeneti szabályok áttekintésekor ezekre térünk ki, felhívva a figyelmet azokra a különbségekre, amelyekre az egyes években keletkezett veszteségek vonatkozásában ügyelni kell.
Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.
Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?
Tisztelt Szakértő! Bt. nagy értékű mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Egyik gépnél hiba lépett fel, így szerviz szolgáltatást kellett nyújtani. A bt. megbízott egy vállalkozót, hogy végezze el vidéken ezt a szerviz szolgáltatást. Vállalkozó leszámlázta a bt.-nek a díjat és anyagköltséget. A bt. a vásárló felé nem számláz ki semmit mivel garanciában vállalta. Ez az összeg 1 millió forint körül fog mozogni. Kérdésem az lenne, hogy a bt. részéről hogyan történik a helyes számviteli elszámolás? Ebben az esetben a bt.-nek keletkezik vesztesége? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték