Így élik meg a veszélyhelyzetet az Adózóna olvasói

Megosztás Tetszik

A járvány terjedése és a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt időszak mindenkit kihívások elé állított, sokakat többszörösen is, van, akit azért, mert elveszítette a munkáját, és ezáltal a fizetését is, van, akit azért, mert sokkal több lett a munkája, mint korábban volt, miközben esetleg csökkent a jövedelme, ráadásul a családtagjaival is korlátozottan tarthatja a kapcsolatot, miközben a távoktatásban részt vevő gyermekeivel is több a teendője, mint korábban. Az Adózóna megkérdezte olvasóit, milyen kérdések foglalkoztatják őket a leginkább, a munkahelyükön történtek-e megszorítások, leépítések, van-e lehetőségük otthonról dolgozni, mi okozza a legnagyobb nehézséget az otthoni munkavégzés során, s milyen módszerrel igyekeznek csökkenteni a feszültséget.

Az egészség megőrzése mellett mindenkinél – mind a munkáltatóknál mind a munkavállalóknál – elődleges szempont a megélhetés, így a munkahelyek megtartása. Nehézséget okoz azonban, hogy dömpingszerűen jelennek meg az újabb és újabb adózást érintő kormányrendeletek, amelyekhez már csak azért is nehéz alkalmazkodni, mivel a részletszabályok csak napokkal, néha akár egy héttel később látnak napvilágot, ami végképp megnehezíti a gyors és hatékony döntéshozatalt. A könyvelőirodáknak is nehéz fenntartaniuk vállalkozásaikat, törődni a dolgozók megváltozott életkörülményeivel (óvodák, bölcsődék bezárása, nagyobb gyerekek online oktatása), és emellett reagálni a megnövekedett számú telefonos megkeresésekre, miközben a legtöbb intézmény (NAV, kormányablak, önkormányzat, munkaügyi központ) online vagy csökkentett munkaidőben üzemel. Sokszor úgy érzik, hogy egyedül maradnak a problémákkal. A vállalkozóknak is nehézséget okoz, hogy csak a könyvelőirodákhoz tudnak segítségért fordulni, de ott sincs lehetőségük személyes ügyintézésre.

Olvasóink válaszaiból kiderült, hogy olyan egyszerű dolgok is megnehezítik a mindennapokat, mint a bevásárlás, a postázás megoldása, vagy megtalálni a helyes időbeosztást a háztartási és egyéb otthoni teendők, a gyerekek (tanulásának) felügyelete és a home office között.

Vannak olyan problémák is, amelyekre senki sem talál jó megoldást, ilyen például, amikor a munkavállaló ugyan 65 év alatti, de krónikus betegségekkel küzd, így ugyanúgy veszélyeztetett csoportba tartozik, miközben rá nem vonatkoznak speciális szabályok. Vagy a megbízások rohamos csökkenése érinti a nem „veszélyeztetett ágazatba tartozó”, de egymással szerződésben álló cégeket, amelyek tevékenységeikből adódóan összekapcsolódnak, így összességében minden összeomlik, mint egy kártyavár – egymást magukkal rántva fizetésképtelenek lesznek.

Ha valaki elveszti a munkáját, nagyon nehezen tud hozzájutni az álláskeresési járadékhoz. Olvasóink válaszaiból az derül ki, hogy a meghirdetett központi számon nem jutnak el ügyintézőhöz a munkanélküliek, mivel azonnal bekapcsol az üzenetrögzítő. Majd kiderül, hogy e-mailen lehet a nyilvántartásba vételhez időpontot foglalni a munkanélküli munkavállaló személyes adatainak megadásával, amit követően visszajelez a rendszer, hogy az adatok és a kérelem feldolgozását megkezdték. Válaszadóink között van, aki egy hónapja nem kapott időpontot, és így álláskeresési járadékot sem.

A gyermekek felügyeletének megoldatlansága, a segítséget igénylő online oktatás miatt rengeteg szülő nem tud dolgozni, így van, akit emiatt bocsátottak el, vagy még megvan a munkahelye, de aggodalommal tölti el, hogy ha ismét be kell majd mennie, akkor nem marad más lehetősége, mint az óvodás/kisiskolás korú gyermekét az idős nagyszülőkre bízni, veszélyeztetve ezzel az egészségüket.

Egyes gyárakban újra megindult a termelés. A munkavállalók maszkban dolgoznak, távolságtartással, ami kényelmetlen és nehézkes. Azonban a munkáltatók feladata sem egyszerű, hiszen meg kell oldaniuk a műszakok átszervezését oly módon, hogy minél kevesebben dolgozzanak egyszerre, a munkavállalók legyenek minél távolabb egymástól, mindez pedig az új, speciális egészségvédelmi szabályok betartása mellett történjen.

Válaszadóink több mint fele tud otthonról, vagy részben otthonról dolgozni, megközelítőleg a negyedük azonban napi szinten bejár a munkahelyére. Néhány egyedi esetben a munkavállaló tudna és akarna is otthonról dolgozni, de azt a munkáltató nem engedélyezi. A válaszadók 5 százaléka van kényszerszabadságon, amely fizetés nélküli szabadsággal folytatódik.

Kevesen, de vannak olyanok is, akiknél semmi változás nem történt a járvány kitörése előtti időszakhoz képest, mert vállalkozóként eleve a lakás volt a munkahelyük, vagy nyugdíjasok, és van olyan is, aki már a veszélyhelyzet előtt is munkanélküli volt.

A home office nehézséget okoz a többszereplős tárgyalások, megbeszélések lebonyolításában, sokaknak hiányzik a problémamegoldás során a közös gondolkodás. A gyermekesek körében általánossá vált az éjszakai munkavégzés. Sokaknak okoz nehézséget a számítástechnikai problémák megoldása az informatikusok távirányításával, a technikai eszközök, például nyomtató hiánya, illetve annak megléte esetén a megnövekedett költség, illetve a szerződések aláírása, papíralapú számlák fogadása.

Az otthoni bezártság miatti szorongást többféleképpen oldják a válaszadók. Vannak szerencsések, akik nem élik meg félelmekkel telve a járvány időszakát, de sokan valamilyen feszültségoldó elfoglaltságot találtak maguknak, például sport, takarítás, sütés-főzés, közös családi program, meditálás, zenehallgatás, kertészkedés, olvasás, nyelvtanulás.

Sokan válaszolták azt is, hogy megnövekedtek a feladataik, hogy egyáltalán nem marad idejük másra, így marad az állandó feszültség, amin az sem segít, hogy a médiában is a legfőbb téma a koronavírus és a válság, ami szintén tovább növeli a családon belüli, a sok munka vagy a munkanélküliség okozta lelki és anyagi feszültséget.

A válaszadók többségének fejtörést okoz, mi lesz a járvány után, hogyan változik meg a cége működése, a kényszerszabadságon lévők mikor kezdhetnek újra dolgozni a veszélyhelyzet megszűnése után, s egyáltalán lesz-e munkájuk.