A munkaviszonnyal összefüggő ellenőrzések területére is vonatkozik az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Ezt egészíti ki a munka törvénykönyve rövid szabályozása, mely nemrégen változott. Az előírások meglehetősen általános jellegű korlátokat tartalmaznak, cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell ezeket a gyakorlatban értelmezni.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben az Mt. 228. §-a szerinti versenytilalmi megállapodást kívánnak kötni. A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló 6 hónapig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Jogszerű-e az a kikötés, hogy a munkáltató a fenti kötelezettség teljesítéséért a munkavállalónak 6 havi alapbérnek megfelelő ellenértéket fizet, azzal, hogy ebből 3 havi alapbérnek megfelelő ellenérték megfizetésétől a munkaviszony megszűnéséig elállhat? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018. 09.28. napján megegyezett munkavállójával a munkaviszony 2018. 09. 30. napjával történő megszüntetéséről. A megegyezés részeként a társaság volt munkavállaló részére 8 napon belül a Ptk. szerinti versenytilalmi díjat fizet. A megállapodás még a munkaviszony fennállása alatt történt, de a kifizetésre már csak a megszűnést követően került sor. Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a kifizetésből kell-e a foglalkoztatónak járulékokat vonni, avagy egyéb jövedelemként kezelendő, és ezért csak szja-s? Tekintettel arra, hogy a munkaviszony 2018. 09. 30. napjával megszűnik, a X. hóban kifizetett díjtételt a IX. vagy X. havi 1808 adóbevallásba kell beállítani? (Magát a IX. havi bért is csak X. hóban utalja el a társaság, együtt a versenytilalmi díjjal.) Segítségüket előre is megköszönve: Kozma Zsolt
Tisztelt Szakértő, azzal kapcsolatban kérném segítségét, hogy milyen törvény szerinti módon van arra lehetőség, hogy a munkavállalókat a munkaviszony megtartására bírjuk? A gond az, hogy kitanulják a szakmát, majd egy jobb bérezés reményében továbbállnak, amivel lényegében cégünk károsodik. Felmerült a felmondási idő növelése illetve a versenytilalmi nyilatkozat. Ezekkel kapcsolatosan kérném szíves állásfoglalásukat.
A dolgozók munkájuk ellátása során gyakran juthatnak a munkáltató működéséhez kapcsolódó olyan ismeretek birtokába, melyeket a munkaviszony megszűnését követően kamatoztathatnak. Ezzel pedig akár előnyös helyzetbe is juttathatják új foglalkoztatójukat. Mivel a munkáltatók ezzel tisztában vannak és érdekük a konkurencia csökkentése, egyre gyakrabban kötnek versenytilalmi megállapodást.
Ha a felek nem az írásba foglalt munkaszerződésben rögzítik, de egyező akarattal szóban megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a jogviszony fennállása alatt más cégnek meghatározott tevékenységet nem fejt ki a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor fizetendő ellenérték fejében, úgy annak ellenére, hogy ez nem minősül versenytilalmi megállapodásnak, a munkáltatót a feltételek megvalósulása esetén fizetési kötelezettség terheli – mondta ki a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Vezető munkatársainkkal versenytilalmi szerződést kötöttünk. A versenytilalmi díj havonta a bérrel együtt kerül számfejtésre a munkaviszony alatt. Kérdésem, hogy a versenytilalmi díjat hogyan kell számfejteni: úgy mint pótlékot és része lesz-e a távolléti díjnak? Tisztelettel: Krisztiánné
A versenytilalmi megállapodást a törvény egyetlen rövid szakaszban rendezi, a részleteket a munkaügyi bíróságok gyakorlata alakította, alakítja. Cikkünk több kérdésre keresi a választ: mi minősül megfelelő ellenértéknek? Ki tekinthető versenytársnak? Ha a munkavállaló megsérti vállalt kötelezettségét, milyen összegű ellenértéket köteles visszafizetni?
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy ha a munkavállalónak versenytilalom jogcímen fizetünk juttatást, az nem minősül munkabérnek, így járulékmentes? Milyen járulékfizetés vonatkozik a versenytilalmi megállapodásra? Válaszát előre is köszönöm!
Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.
Kedves Szakértő! Ellentmondásos szakcikkeket találok azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalónak munkabér kiegészítéseként, havi részletekben adott versenytilalmi díjnak milyen adó- és járulékvonzata van. Kérem, írja meg, hogy ha az nem a munkaviszony végén, egy összegben kerül kifezetésre, hanem annak ideje alatt, akkor milyen adó- és járulék terheli. Itt található két egymásnak ellentmondó írás: http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaber/munkabernek-tunhet-de-nem-az https://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyebkot/Versenytilalmi_megall20141010.html Köszönettel:.
Kikötheti-e a munkáltató, hogy, ha távozik a cégtől például a könyvelő alkalmazott, akkor nem viheti el magával az ügyfeleket? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát. Társaságunk köthet-e titoktartási szerződést (nem versenytilalmi megállapodást) a munkavállalóval az alábbiak szerint: munkaszerződésbe foglalnánk a titoktartási megállapodást, aminek időtartama a munkaviszony megszűnését követő egy évig állna fenn. Továbbá a megállapodott alapbér magába foglalná ennek az összegét (ha lehet). Lehet-e ilyen módon titoktartási megállapodást kötni a munkavállalóval? Továbbá kérem szíves tájékoztatását a titoktartási megállapodás és a versenytilalmi megállapodás közötti különbségről. Köszönettel várom szíves válaszát.
A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében. A verdikt egyben azt is jelenthet, hogy a bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre, magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.
2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését – írja a LeitnerLeitner szakmai blogjában Siklós Márta–Elek Diána szerzőpáros.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték