Kedves Szakértő! Vendéglátó egységként pecsenyesütőt üzemeltetünk, ahol a kiszolgálás ablaknál történik. A vendégek vagy kint a pultnál állva fogyasztják a sülteket, vagy pedig elvitelre kérik. Tehát nincs zárt benti helyiség. Mivel január 1-jétől az éttermi szolgáltatás bevételének áfája 5 százalék lett, kérdésünk, hogy ez ránk is vonatkozik-e, a bevételünket számlázhatjuk-e 5 százalékos áfával? Köszönettel várjuk a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy vállalkozó vendéglátással foglalkozik oly módon, hogy egy munkahelyen főz, ezt értékesíti a cégnek havonta egy számlában elszámolva/leszámlázva. A cég (amely a vállalkozástól ezt a vendéglátási szolgáltatást megvásárolja) a szolgáltatást saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetésként cafetériában adja. Kérdésem, hogy a vállalkozó hány százalékos áfa felszámításával adhatja el a szolgáltatását a cégnek? A cég részéről felmerült az, hogy ez a szolgáltatás nem tartozik a kedvezményes, 18 százalékos kulcs hatálya alá, mivel munkahelyi étkeztetésnek minősül, így csak 27 százalékos áfával számlázható le. Válaszát előre is köszönöm.
A legrosszabbul fizetett és a legnagyobb hiánnyal küzdő területeken volt idén a legmagasabb a bérnövekedés az elmúlt évekhez képest, de a fizetések még mindig messze elmaradnak a húzóágazatoktól – derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából.
Mi a teendő a pénztárgéppel, ha az azt használó vendéglátóhely az étterem üzemeltetése mellett kitelepülne egy rendezvényre is? Magos Zoltánné adószakértő válaszol.
Több javaslatot szeretnének a kormány elé terjeszteni ősszel a sörgyártókat tömörítő szervezetek a sörpiac átalakításáról. A Kraft Sör Egyesület azt szeretné elérni, hogy 2018-tól a csapolt sörök áfája 5 százalékra csökkenjen a vendéglátóhelyeken – írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Tisztelt Szakértő! Egy minden nap nyitva tartó, 52 fős vendéglátóipari kft.-ben lehetőség van-e arra, hogy a dolgozóknál az alábbiakra tekintettel állapítsák meg az alapbért? "Kevésbé közismert, de sok esetben hasznos tudni és alkalmazni, hogy felek megállapíthatnak olyan mértékű alapbért, ami tartalmazza a műszak-, éjszakai-, munkaszüneti napi és a vasárnapi pótlékot. Összegének megállapítására nincs konkrét rendelkezés, a kötelező legkisebb munkabéren felül az elmúlt időszak pótlékokkal számított átlagával, vagy az előreláthatóan pótlékra jogosító időszakok figyelembevételével érdemes kiszámítani." Ha a konkrét esetet vesszük, egy adott évben 13 ünnepnap van. Egy ünnepnapon kb. 20-22 fő dolgozik a vendéglátóipari egységben. Kiszámoljuk az egy ünnepnapra jutó 100 százalékos bérpótlék összegét, és ezt felszorozzuk 22 fővel, majd az így kapott összeget osztjuk el az 52 fő dolgozó között, vagyis ezzel az összeggel növeljük meg a jelenlegi alapbért mindenkinél. Megállapítható ezen módszerrel a bérpótlékkal növelt alapbér? És ebben az esetben elkerülhető, hogy havonta egyénenként kelljen bérszámfejteni a bérpótlékot? Köszönettel: Lívia
Januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók – írja hétfői számában a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységnek, ahol jövedéki termékeket értékesítenek végső fogyasztók részére, milyen jövedéki szabályozásnak kell megfelelni, milyen engedélyekkel kell rendelkezni? Milyen bevallási kötelezettségei keletkeznek? Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Jelentős mértékben megszaporodtak az ételmérgezés gyanújáról szóló bejelentések, és az ellenőröknek egyre többször kell soron kívüli oktatást elrendelniük a tudatlan konyhai újoncok miatt a vendéglátásban – írja pénteki számában a Világgazdaság.
A Balatonnál az idei turisztikai szezonban nagy hiány van a gyakorlattal rendelkező szakemberekből, elsősorban szakácsból, pincérből, eladóból, a helyzetet ugyan enyhíti a diákok nyári munkába állása, de szükség volna állami szerepvállalásra is – mondta Kertész Rezső ügyvezető társelnök a KISOSZ (Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete) dél-balatoni turisztikai szezonindító fórumán Balatonszárszón.
Közeleg a nyár, a vendéglátás főszezonja, ideje ezért áttekinteni, milyen szakképesítéssel rendelkező személyeket alkalmazhatunk ezen a területen, melyek a vonatkozó jogszabályok. Az a kérdés sem elhanyagolható, hogy a kötelező minimális díjazás mely szintje alkalmazandó ilyenkor.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak több vendéglátó üzlete van Ezek közül van, amelyikben van látványkonyha és itt készítenek ételeket. Az itt készült melegszendvicset szállítólevéllel átviszi a társaság másik üzletébe (ahol nincs konyha), és ott a sütik meg az előre elkészített és csomagolt szendvicset, akkor helyben fogyasztás esetén az áfa kulcsa mennyi lesz?
Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunk egy bevásárlóközpontban üzemeltet vendéglátó üzletet, ahol többek között meleg-, és hideg étel kerül kiadásra. Az ételeket a vállalkozás egy másik telephelyen lévő melegkonyhán készíti el, és az előírásoknak megfelelően hűtve szállítja a szóban forgó bevásárlóközpontban található üzletébe. Ott az ételt megmelegítik és melegen adják ki helyben fogyasztásra. Az üzlet engedélyében a következő áll: "bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre irányuló engedély", a forgalmazni kívánt ételek: "meleg és hideg étel". Ilyen engedély és feltételek mellett szabad-e a bevásárlóközpontban eladott, helyben fogyasztásra kért ételt 18 százalékos áfakulccsal kezelni?
Új vendéglátó egységünkben dobozos és palackozott sört, illetve üveges bort árusítanánk. Az önkormányzat felé a bejelentést megtettük. Kell-e külön bejelentkezni a vámhatóságnál? Változik-e a bejelentkezés, ha a bort kimérve is szeretnénk árusítani?
Tisztelt Cím! A 2017. 01. 14-én megjelent cikkel kapcsolatban – a szakértő válaszát elolvasva – nem értek egyet azzal, hogy vizsgálandó az a körülmény: az egység rendelkezik-e melegkonyhával. Az SZJ 55.30.10-es besorolásnak nem feltétele a melegkonyha. A törvény szövegét figyelembe véve három feltételnek kell érvényesülnie: – az áfa-tv szerint szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia, – ennek a szolgáltatásnak az SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia, – a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. Én is olvastam a NAV tájékoztatóját is –, ahol az SZJ-számokat boncolgatják –, de a melegkonyha feltételként nincs leírva. Milyen áfát kell felszámítani pl. a benzinkúton, ahol a tevékenységi kör 5610-es, és vannak asztalkák, székek, és pl. melegszendvicset kér a vendég vagy sült csirkét? A grillsütő az még nem melegkonyha? Vagy pl. van egy társaság, aki éttermet üzemeltet, és ugyanazon a folyosón büfét is, ahol szendvicseket, péksütit stb.-t árul és székek, asztalok is vannak? A három feltétel teljesül mindkét esetben! Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték