Öregségi nyugdíjra jogosultsága előtt három és fél évvel mondana fel a munkáltató dolgozójának. A védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Feleségem 23 éve dolgozik jelenlegi (külföldi tulajdonban lévő) munkahelyén. Nemrégen múlt 60 éves. 2018. október 1-jén lenne jogosult a nők 40 éves jogviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Munkahelyén vezetője jelezte, hogy július 1-jétől felmondanak neki. Három lehetőséget pályázott meg vállalaton belül hasonló munkakörre, amelyből egyet mindenképpen (a másik kettőt kis jóindulattal) felelősségteljesen el tudna látni. Különböző indokokkal nem őt választották. Ugyanakkor a felmondás oka sem teljesen érthető, mivel ketten látják el ezt a munkakört, és ki sem látszanak a munkából. Valószínű, nem elég a cégnek az évi 100 milliárdos nyereség. Kérdéseim: a védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? A jelenlegi nyugdíjtörvények alapján van-e bármilyen lehetősége az öregségi nyugdíj előrehozására egyedi kérvények beadásával? Válaszukat köszönöm.
Hamar munka ritkán jó, a kapkodás nem szokott míves produktumokat szülni. Sajnálatosan ez a szerencsétlenség kísérte a NAV csodafegyverének kikiáltott elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) eddigi útját.
Nem hivatkozhat bármire a munkáltató, amikor a nyugdíjas, vagy a védett korú munkavállalójának munkaviszonyát akarja megszüntetni. Összegyűjtöttük az ilyen esetekre irányadó felmondási és végkielégítési szabályokat.
T. Adózóna Szakértők! Feleségem 1978. szeptember 01. óta áll munkavállalói jogviszonyban. Felsőfokú (egyetemi) végzettsége van. 2015 márciusában tölti be a 60. életévét. A Munka törvénykönyve jogszabályai alapján idén márciusban "védett korba" lépett mint munkavállaló. Jelenlegi munkáltatója a Sanofi Aventis (Chinoin) a napokban tájékoztatta, hogy a cég párizsi központja a munkakörében alkalmazott létszámot két főről egyre csökkenti, így 2015 januárjától nem fogja tovább alkalmazni. Idén 23. évét töltötte a vállalatnál. Több felajánlott egyéb munkakörre is pályázott a cégnél, de úgy döntöttek, hogy ezeket fiatalabb külső munkatársakkal töltik be.(Az ő kontrolling munkakörében egyedül maradó fiatalabb munkatársára így sokkal több feladat hárul, mert eddig is elég sokat túlóráztak.) Tehát a létszám csökkentése nem igazán indokolt, de ez végül is a párizsiakat nem érdekli. Kérdéseim a következők: 1./ Van-e bármilyen lehetősége korkedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére (36-37 év jogviszony 40 év szolgálati idő)? 2./ A "Nők 40 Plusz" program milyen lehetőséget biztosít számára? 3./ Vállalata a végkielégítés mellett kötelezhető-e, és ha igen, mekkora "távolléti díj", vagy egyéb juttatás megfizetésére? Válaszukat előre is megköszönve: Kelemen András
Felmondhat védett korban lévő alkalmazottjának a munkáltató, illetve munkaszerződés-módosítással csökkentheti-e a munkaidejét? – tudakolta az Adózóna olvasója. Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónknak szeretnék felmondani, aki 1955.05.21-én született (nő). Az öregségi nyugdíjkorhatár 64 évesen éri el. Rendes felmondással szeretnénk felmondani neki (felmondási idő, végkielégítés...stb.). Jól gondolom, hogy védett korba csak 2014.05.21-étől lép, ami után csak különösen indokolt esetben lehet a munkaviszonyát megszüntetni? Válaszát előre is köszönöm.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez közel állók egyre inkább kiszorulnak a munkaerő-piacról. Hiába szeretnének közülük sokan továbbra is dolgozni – az érv mellettük, hogy kellő szakértelem, tapasztalat birtokában óriási eredményt tudnak letenni az asztalra –, némelyik munkáltató az idősebbek rugalmatlanságára hivatkozva tehernek érzi foglalkoztatásukat.
A munkáltató az 59 éves munkavállalónak rendes felmondással kívánja megszüntetni a munkaviszonyát, mely jelenleg két éve áll fenn. Jár-e neki egyhavi végkielégítés a védett kora miatt, ha egyébként a jogviszonya alapján nem lenne jogosult végkielégítésre? Vagy csak akkor jár a plusz végkielégítés, ha egyébként is jár neki végkielégítés a munkaviszony hossza alapján?Köszönöm a válaszát.TisztelettelB.Gy
Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
A kormány szerdán elfogadta az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetét, amely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján Budapesten.
A miniszterelnök szóvivője a Kossuth Rádió reggeli műsorában hangsúlyozta: a nyilvánosságra hozott dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez továbbra is várják az észrevételeket, javaslatokat, véleményeket.
Garantálja a kormány a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben - például fegyelmi vétség esetén - lehet elbocsátani a munkavállalót - jelentette ki a miniszterelnök szóvivője hétfőn újságírók előtt.
Valamennyi ellenzéki párt kifogásolta hétfőn a munka törvénykönyve módosításának a kormányzati honlapon pénteken közzétett tervezetét; a kabinet mindeközben viszont azt hangsúlyozta: a dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez várják az észrevételeket, javaslatokat, véleményeket.
Mit jelent a védett kor, s a felmondási védelem miként jár hosszú betegállomány után? Olvasónk kérdésére Horváth Linda, az Adózóna munkjogásza válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték