A munkaerőhiány okán egyre több vállalkozás kénytelen a rendkívüli munkavégzés eszközéhez folyamodni. Érdemes ezért áttekinteni a buktatókat, mivel a jogszerűtlen munkáltatói lépéseknek következményei lehetnek.
A szülési, illetve fizetés nélküli szabadságról visszatérők jogai sok esetben eltérőek annak függvényében, melyik törvény alá tartoznak. Mostani cikkünkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) szolgálati jogviszonyban álló kismamák jogait fogjuk bemutatni, fókuszálva a várandósság időszakára és a munkába való visszatérésre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, Magyarországon 2021-ben több, mint 5 százalékra tehető azon 15–64 éves korosztályban foglalkoztatottak aránya, akiknek a foglalkoztatása határozott időre szól. A határozott időre létrejött munkaviszony megszűnésekor előfordulhat, hogy a munkavállaló egészségi állapota, vagy gyermekvállalása kapcsán társadalombiztosítási ellátásban részesül. Az alábbi cikkben részletezzük, hogy mennyiben érinti a táppénz, a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) megállapítását és folyósítását a határozott idejű munkaviszony megszűnése.
A várandósság kilenc hónapja már egy olyan időszak, amely számos kedvezményt, illetve plusz jogot biztosít a munkavállaló számára, védve az ő megváltozott állapotát. Legyen szó korlátozásokról, védelemről, olyan kedvezményekről, amely biztosítja a kismama számára az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit is. Jelen cikkünkben azt vesszük végig, mit biztosít a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a várandós kismamák védelmének érdekében.
A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) igénybe vételének előfeltétele a legalább egy évnyi biztosítási jogviszony. A csed és a gyed nem alanyi jogon jár, előtte muszáj tb-járulékot fizetni, hogy az érintettek jogosultságot szerezzenek ezekre az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra.
Több szektort is érinthet, hogy munkavállalókat kell elküldenie vállalatoknak a következő időszakban, sok esetben akár nagyobb létszámban is. Csoportos létszámcsökkentés esetében speciális szabályok vannak, ezért is igyekeznek elkerülni a munkáltatók ezt a lépést. Cikkünkben bemutatjuk a csoportos létszámleépítés fő szabályait, valamint azt, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha várandós kismama kerül a leépítés közelébe.
A katás adózási forma átalakulása is eredményezi, hogy több betéti társaságnál (bt.) döntöttek a tulajdonosok a végelszámolás mellett, valamint az is megfigyelhető, hogy egyre több társas vállalkozás dönt a befejezés mellett különböző okok miatt. Amennyiben munkavállalóik vannak, akkor rendezni kell a jogviszonyokat, megszüntetni azokat. De mi a helyzet a kismamákkal, akik felmondási védelem alatt állnak? Mi jár a számukra? Ezt vizsgáljuk meg cikkünkben.
Munkaviszonyban álló várandós kismama könnyebb helyzetben lehet, mert az ellátások igénylését teljes mértékben a munkáltató, foglalkoztató látja el, függetlenül attól, hogy tb-kifizetőhelyről beszélünk vagy sem. Egyéni vállalkozók esetében jellemzően a könyvelő látja el ezt a feladatot, de sok esetben a vállalkozó maga próbálja leadni az igénylését. Cikkünkben azt mutatjuk meg, milyen lépésekből áll a táppénz, a csecsemőgondozási díj (csed), valamint a gyermekgondozási díj (gyed) igénylése, amennyiben egyéni vállalkozóként szeretnénk ezekkel az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal élni.
Mielőtt a munkáltató felmondással szüntetné meg a munkavállaló munkaviszonyát, számos szempontot kell figyelembe vennie, így például azt, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan időtartamú, a dolgozó nem várandós-e, védett korú-e, a tervezett intézkedés indoka jogi szempontból is megállja-e a helyét stb. Körültekintően kell eljárnia, ellenkező esetben könnyen szembe találhatja magát a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeivel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték